A tét magas és igen megosztó: a palesztin államiság vagy a béketárgyalás élvezzen elsõbbséget? És vajon Izrael és Palesztina készen áll bármelyikre is? Az EPTV nyomoz.

Palesztin államiság: a béke alapja vagy csúcsa?

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/11922017/m003-0306-hux.srt

498 mellette, 88 ellene,  111 tartózkodás.

Ezzel a szavazással az EU Parlamentje  támogatja a palesztin államiságot,

valamint egy kétállamos békemegoldást.

Az elfogadott állásfoglalás  a Parlament politikai frakciói közötti

hosszú és bonyolult  tárgyalási folyamat eredménye.

Az elfogadott szöveg nem kötelezi az  államokat is a palesztin állam elfogadására.

Néhány EP-képviselő azonban  szeretné, ha köteleznék.

Az EuroparlTV több, a kérdésben  érintett szereplővel találkozott:

EP-képviselőkkel,  a Palesztin Hatóság képviselőivel,

egy izraeli követtel, történésszel...  mindannyian elmondták véleményüket.

Maria Arena belga  szocialista EP-képviselő.

Az ő frakciója  kényszerítette a Parlamentet,

hogy szavazzanak a palesztin  államiság elismeréséről.

Ma a palesztin területeken  tapasztalható történések

azt mutatják, hogy nem  közeledünk a megoldás felé,

a kétállamos megoldás  nem életképes.

Ezért véget kell vetnünk annak,  ami jelenleg történik,

és tárgyalóasztalhoz kell  ültetnünk a különböző szereplőket.

Ahhoz, hogy ez megtörténjen,  szükség van erre az elismerésre.

Szerintem nincs más alternatíva,  mint az államiság elismerése,

Ezen az állásponton van a Palesztin  Hatóság uniós nagykövete is.

Leila Shahid szerint  a palesztin állam elismerése

fontos féket jelent  az izraeli telepeknek.

Izrael azt mondja, tárgyal,  de napi szinten létesít új telepeket.

Mostanra több mint félmillió  betelepülő van palesztin területen,

egy 700 km-es fal, és Kelet-Jeruzsálem  teljesen be van kebelezve.

Ha elutasítjuk  ezt a kétállamos megoldást,

ha hagyjuk, hogy a kormány továbbra is  telepeket létesítsen, ahogy jelenleg teszi,

egy olyan államban, ahol 2020-ra  annyi palesztin lesz, mint izraeli.

Az unióbeli szociáldemokraták Palesztina  feltétel nélküli elismerésére szólítanak fel.

Elképzelhetetlen, hogy nagy többséget  állítsanak az elképzelés mögé a plenárison.

A tárgyalásokat követően  az elfogadott szöveg kimondja, hogy az EP

elvben támogatja a palesztin államot  és a kétállamos megoldást,

és kijelenti, hogy ennek a béketárgyalások  folytatásával együtt kell járnia.

A palesztin állam igazi elismerése  ott kezdődik, ahol a béketárgyalások

véget érnek a két fél között, mert  mindketten igazán és ténylegesen léteznek,

A legfontosabb feltétel  a felek demokratizálódása,

akik most egymással szemben állnak  a tárgyalásokon.

és Izraellel szemben egy másik állam,  amely nem demokratikus.

Ezért az első lépés a demokráciába való

igazi átmenet támogatása Palesztinában.

Ez természetesen a demokratikus elveket  tagadó csoportok izolálását is jelenti.

A szöveget nagy többséggel megszavazó  képviselők számára az jelent nehézséget,

hogy hogyan segítsék az Izrael és  Palesztina közötti párbeszéd újrakezdését.

De hogyan látja mindezt a zsidó állam?

Izrael uniós nagykövete  igen egyértelmű véleményen van.

Nem lehet rákényszeríteni  a palesztinokra és izraeliekre

mások véleményét kívülről.  Sajnálom, de ez két független entitás,

és ők maguk akarják rendezni a kérdést

Azt akarják, értem, a képviselők  legalábbis ezt mondják,

hogy tárgyalásra ösztönözzék  az izraelieket és palesztinokat.

Sajnos azonban ezzel éppen hogy  távolabb lökik őket egymástól.

Palesztina elismerése  megosztja az izraelieket.

Elie Barnavi történész  és volt izraeli nagykövet

tagja annak a 800 izraeli értelmiségiből álló  csoportnak, amely aláírt egy petíciót

a palesztin államiság  elismerésének támogatására.

Lesz egy nemzetközi, kívülről  erőltetett megoldás, vagy nem lesz.

Ennek több oka van, többek között  az ellenfelek politikai gyengesége.

Tudunk háborúzni. A háborúzáshoz  nem kell politikailag erősnek lenni.

A háború egyesíti az embereket.  A béke létrehozása másik kérdés.

Amikor Rabin, a miniszterelnök  megpróbálta, meggyilkolták.

Amit az izraeliektől  és palesztinoktól kérnek,

az rendkívül fájdalmas  és mélyen megosztó.

Jogi értéke talán nincs, de az EP szavazata  fontos és szimbolikus jelentőségű.

Ez az egyetlen hely, ahol mind  a 28 tagállam véleményét ki lehet fejezni,

és ez nem kevés.  Félmilliárd uniós polgárról van szó.

Abszurd lenne, ha az EP nem ismerné el  egy partnerét, akivel együtt dolgozik.

Én vagyok az uniós  nagykövet, kit képviselek?

annál tovább uralkodnak  ezek a szörnyű állapotok:

egy társadalom, amelyet együttélésre  kényszerítenek, két fél, akik együtt élnek,

de amelyek definíció szerint nem  egyenlőek — a megszálló és a megszállt.

Ha nincs palesztin állam,  nincs szeparáció,

nincs határ —  jelenleg nincs határ,

ami szintén anomália  a nemzetközi jogban —,

akkor ez a helyzet tovább folytatódik,  és ez lesz a cionista projekt vége.

Az EP szavazata után az ESZ  Biztonsági Tanácsának kell lépnie

a Palesztin Hatóság és Izrael  közötti küzdelem kérdésében.

Palesztina már előterjesztett egy  ütemtervet a tartós béke érdekében.

Ha elfogadják, az ütemterv értelmében  2015-ben békét kötnek,

és 2017 végéig kivonják az izraeli  katonákat a megszállt területekről.