Össur Skarphéðinsson izlandi külügyminiszter országa uniós csatlakozását hátráltató tényezőkről beszél. A legkényesebb területnek a halászati politika ígérkezik.

Négyszemközt: A halászaton múlhat Izland uniós csatlakozása

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/14517055/P005-00091-HU.srt

Izland július 16-án nyújtotta be   csatlakozási kérelmét az EU-hoz.

Izland 1994 óta az Európai Gazdasági   Térség tagja, a mezőgazdaság

és halászat kivételével átvették az   összes EU-s kereskedelmi szabályt.

Az EU többi részétől közel ezer   kilométernyi tenger választja el.

A 320 ezres sziget lakói rendkívül   büszkék függetlenségükre.

De miután bankjaik bedőltek és   valutájuk összeomlott,

a tüntetések nyomására lemondott a   kormány, előrehozott választást tartottak.

Izland szeretné bevezetni az eurót, de   ehhez csatlakoznia kell az EU-hoz.

De a folyamat csak akkor gyorsítható,   ha sikerül megegyezni a halászatról.

Össur Skarphéðinsson izland   külügyminisztere.

Hogyan látja ő az Izlandon   zajló vita jövőjét

az ország uniós csatlakozási   kérelméről?

A vita élénkülni fog, de egy pozitív módon,

mivel az elmúlt öt–hat évben a többség   a tagság támogatása felé mozdult el.

Az izlandiak európainak tartják magukat,

európai identitásuk van, de minden a   halászaton múlik majd.

Ha jó megállapodást kötünk a halászatról,   az izlandiak elégedettek lesznek.

Ha ez nem sikerül, akkor az mindent   meghiúsíthat.

Ön szerint racionális, érvekre   összpontosító vita lesz arról,

hogy Izlandnak miért kell vagy nem   kell csatlakoznia az EU-hoz?

Remélem. Részben biztosan, de érzelmi   kérdések is előkerülnek majd.

Igaza van. Sokan csak egy óriási   bürokráciának tartják az EU-t,

és a Szovjetunióhoz hasonlítják.   Ez butaság.

De úgy gondolom, ha az izlandiak   ismerni fogják a megállapodást,

és ki tudják alakítani a véleményüket,   akkor minden a helyére kerül.

Valódi érvek alapján szavaznak majd a   népszavazáson.

Mi egy szigetlakó nép vagyunk, fenn, a   zord észak-atlanti régióban.

A külvilágra mindig egy kis kétkedéssel   tekintettünk.

De én már régóta valódi európai vagyok,   és szerintem az országom is.

Ön szerint Izlandnak sikerül jó   kompromisszumot kötnie ezekről?

Előttünk áll a finn mezőgazdaság példája.

Ha a finnekhez hasonlóan   közelítjük meg a mezőgazdaságot,

az arktikus mezőgazdaság alapján, akkor   az izlandi módosítások rendben lesznek. 

Ez lesz a tárgyalások legnehezebb része,

de ösztönzést ad az, ahogy látom az EU-n   belüli véleményváltozást.

Például ott van a nemrég született zöld   könyv a közös halászati politikáról.

Ha elolvassa, akkor látja, hogy a   hatáskörök elmozdulnak

Brüsszeltől a régiók felé.   Izland egy régió.

Azzal, hogy a felelősséget a helyi   szakembereknek és a vállalatoknak adják,

akik saját tapasztalataikra támaszkodnak   az állomány megőrzése érdekében,

Igen, rendkívül optimista vagyok, de a   halászat sorsdöntő téma lehet.

Jó halászati megállapodást kell kötnünk.

Mit mondana azoknak a nézőknek,   akik attól tartanak, hogy Izland

kizárólag üzleti okok miatt közeledik   az EU-hoz?

Minden tiszteletemmel együtt   ezeknek a nézőknek nincs igazuk.

Ha megnézem a 2000. évi   közvélemény-kutatásokat,

amikor az én pártom állt ki először Európa   mellett,

Izland már régóta úgy tekint Európára,

mint az ígéret földjének   egyik lehetséges darabjára.

Az elmúlt néhány évben   megerősödött ez az érzés,

de a mostani válság megváltoztatta és   megszilárdította az elhatározást,

hogy valóban megvizsgáljuk az uniós   csatlakozás lehetőségét.

De lehet, hogy javíthatatlan optimista   vagyok. Izlandnak stabil alapjai vannak:

a halászat jó, virágzik a turizmus,   megújuló energiaforrásaink vannak.

Északon még kitermelésre   váró olajunk is van.

A jelenlegi helyzetből egyedül is   kikerülhetnénk,

Mint Európa régi csodálója,   a jelenlegi válság

nem lesz döntő fontosságú Izland   szempontjából.

A nézőknek részben igazuk van, de nem   teljesen.

Izland jelenlegi helyzetével kapcsolatban   van valami, amely bosszantja önt?

Igen. Természetesen az izlandi bankárok   viselkedése,

akik felelőtlen módon sok holland,   egyesült királyságbeli,

és más országbeli ember   pénzét kockára tették.

Emiatt pedig nekünk is osztozni kell   a felelősségben.

30 ezer euró adósság minden izlandinak,   a fiatalokat és időseket is beleértve.

Ez egy óriási teher, amelyet a jövőbe is   magunkkal viszünk.

Ez néhány tesztoszteron által hajtott   fiatal bankár meggondolatlanságának

és felelőtlen viselkedésének köszönhető.   Haragszom emiatt.

Optimista abban a tekintetben, hogy a   válság okozóit felelősségre vonják,

és megfizetnek azért, amit tettek, és   amilyen bajt okoztak?

Sokan adóparadicsomokban, például a   Karib-szigeteken rejtették el pénzüket.

De ha a felelősségre vonásnak van   alapja, akkor felelősségre vonják őket,

és már születtek olyan jogszabályok,   amelyek ügyészi pozíciókat hoztak létre.

Eva Joly, egy világhírű pénzügyi   szakember ad tanácsot a kormánynak.

Remélem, hogy sikerül érvényt   szereznünk az igazságnak.

hogy meggyőzze az embereket arról, hogy   Izland csatlakozása az EU egészének

A halászat. Akármerre is tekintünk   Európában, azt látjuk, hogy túlhalásznak,

Ha van egy dolog, amit Izland jobban   tud, és amire Európának szüksége van,

az a halállomány fenntartásában szerzett   tapasztalatunk.

Képesek vagyunk rá. A világ két növekvő   tőkehal-állományából itt van az egyik.

Nő a heringállomány, a legtöbb   halállomány növekszik.

Európának szüksége van az izlandiak   tapasztalatára,

hogy hogyan lehet   a megújuló forrásokat kezelni,

legyen szó tengerről vagy szárazföldről az   energia esetén. Ezt tudjuk nyújtani.

meg lehet győzni arról, hogy befogadják   az izlandiakat az EU-s flottába?

Igen, mert a francia halászok és a többiek   osztják azon nézetünket,

hogy a halászatról nem Brüsszelben kell   dönteni,

hanem a halállományokkal   foglalkozóknak