Az Európai Parlament frissíti az 1996-os, a kiküldött munkásokra vonatkozó szabályokat. A cél az, hogy jobban védhessük azokat az európai munkásokat, akik átmeneti kiküldetésre külföldre mennek, és elkerüljük a szociális dömping bármely formáját.

economic policy

employment (4406)

competition

Kiküldött dolgozók: ugyanaz a munka, ugyanaz az ország, ugyanaz a fizetés

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/14771087/NO1-PUB-171013-WORK-HU.srt

Pinonba megyek, Franciaországba. Egy hónapig leszek ott.

Párizs környékén leszek három hónapig.

Ez a három lengyel munkás úgynevezett „kiküldött dolgozó”,

akik elutaztak Lengyelországból, és átmeneti kiküldetésen külföldön dolgoznak. ##@#

A 2007-es 600 000-ről 2015-re 2,05 millióra emelkedett a számuk az EU-ban.

Kőműves munkákat végeznek Németországban, vízvezetéket szerelnek Franciaországban.

Vagy, mint a portugál Ilidio Ferreira, építkezéseken dolgoznak Belgiumban. ##@#

Fizetnünk kell a lakásért, etetnünk kell a családunkat, megélhetést kell biztosítanunk.

Elmegyünk Belgiumba vagy Franciaországba. A portugálok mindenütt ott vannak.

Az a különbség, hogy itt a segéllyel és minden más címen kapott pénzzel együtt

könnyedén megkeresünk kétszer annyit, mint Portugáliában. ##@#

Magasabb fizetés – ez az, ami a kiküldött dolgozókat vonzza.

Azonban általában kevesebbet keresnek, mint amennyit egy helyi munkás kap ugyanazért a munkáért. ##@#

40 eurót kapunk egy órára, ők pedig a felét.

Mi napi 8 órát dolgozunk, ők 10–12 órát.

Szombaton és ünnepnapokon is dolgoznak. ##@#

A kiküldött dolgozókról szóló 1996-os jogszabály

felülvizsgálatának, melyen az Európai Parlament most dolgozik,

a bérkülönbség áll a középpontjában.

A cél az, hogy ugyanazért a munkáért ugyanazon a helyen ugyanaz a fizetés járjon.

Számomra nagyon fontos, hogy a jövőben

Európában ne legyenek első- és másodosztályú munkások:

véget kell vetni a bérdömpingnek, a tisztességtelen versenynek és a dolgozók kizsákmányolásának. ##@#

Nehéz feladat, mivel a tagállamok érdekei nagyon különbözők.

Igazából azok az országok, melyek a legnagyobb számban fogadnak kiküldött munkásokat,

ugyanakkor nagyon sok saját dolgozójukat küldik külföldre.

Egyes országok pedig attól félnek, hogy elveszíthetnek egy értékes munkaerő-piacot. ##@#

Ebben a kiküldött munkaerőt közvetítő lengyel ügynökségben

Francia, német és lengyel vállalatok keresnek jól képzett munkaerőt. ##@#

Véleményem szerint az irányelvet teljesen felesleges felülvizsgálni,

ennek a piacnak a működésében semmi nem fog megváltozni.

Az a tény, hogy napjainkban több millió munkavállaló hiányzik

a német, francia és lengyel piacról, nem fog megváltozni. Ennek máris tanúi lehetünk. ##@#

A Francia Építőipari Szövetségben azt hallottam: „Magyar burkolókat kell hozatnunk.

Nálunk már nincs meg a szakértelem.” ##@#

Egy kiküldetés átlagos hossza az Európai Unióban kevesebb mint 4 hónap.

Az Európai Parlament azonban nem zárja ki a hosszabb kiküldetések lehetőségét. ##@#

A kiküldött dolgozók iránti növekvő kereslet együtt jár a törvénysértések számának növekedésével is:

be nem jelentett alkalmazottak, a minimumbér alatti fizetések,

vagy „postaláda-vállalkozások” használata. ##@#

Ezek a cégek kiküldik a dolgozókat egy másik országba,

a székhelyük pedig egy harmadik országban van,

ahol nem is folytatnak üzleti tevékenységet,

de itt alacsonyabb közterheket élveznek. ##@#

A jelenlegi szabályok a múlt században születtek, '96-ban.

Azt gondolom, ha világosabb szabályok lesznek,

az is világos lesz, mi tisztességes magatartás és mi törvénysértő. ##@#

Az, hogy az európai munkások mozgását megkönnyítsük, miközben jobban megvédjük a jogaikat,

kulcsfontosságú a szociális Európa alapjainak építésében.

Ez a kiküldött dolgozókról szóló irányelv felülvizsgálatának célja.