Az EU milliókkal járul hozzá a regionális fejlesztéshez, de sokan felteszik a kérdést, hogy ezek az alapok megfelelően kerülnek-e elköltésre. A projektek összekapcsolhatóak a növekedéssel és munkahelyekkel? Vendégeink a jövőről beszélgetnek.

Fókuszban: Európa jövőjének építése

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15669770/M001-0070-HU.srt

Ez a dél-belgiumi rakodóállomás  részben EU-s pénzből épült.

Teherautókból, vonatokból és hajókból  fognak itt árut kirakodni, amit aztán

a régióban és más városokban lévő  ipartelepekre szállítanak tovább.

Közpénzből épült, a költségek  12%-át a regionális alapok állták.

De biztos, hogy a kész állomást  teljes mértékben kihasználják majd?

Megkezdődött a vita a regionális alapok  jövőjéről, hogy az európai források

a jövőben jobban szolgálják  a növekedést és a munkahelyteremtést.

ahol az európai pénzek  nem mindig hozták meg a várt hatást.

A gazdaság a szén- és acéliparra épült.  Mindkettőnek leáldozott, a bányákat bezárták.

A Nyugat-Walesben és a Völgyekben fekvő,  egykor virágzó városok hanyatlanak.

Régen nagyon jó volt.  Itt mindenfelé boltok voltak.

Ott lent boltok voltak,  ott egy mozi, ott fent boltok.

EU-s pénzekből elkerülő utat  építettek Crumlin köré.

A vasút már meg sem áll itt.  A legtöbben elkerülik.

A völgy másik részén EU-s források  segítségével épült a Calzaghe-híd.

A Walesi Európai Finanszírozási Hivatal  szerint munkalehetőségeket, boltokat,

szabadidős, kulturális és oktatási  szolgáltatásokat tesz elérhetővé.

De sokak szerint csak egy  túlbonyolított vasúti gyaloghíd.

Ha gyalogoshidat akartak volna ide,  lehetett volna építeni egy normál hidat,

akadálymentesítettet, amit most külön  kell megcsinálni. Törvény írja elő.

Ez a bonyolult szerkezet,  amin állok, szerintem

jobb helyen lett volna  Alton Towersnél.

Ha az állomás peronját az egy szem  vágány másik oldalán építik meg,

akkor nem is lett volna szükség a hídra.

És eleve máshol is át lehetett jutni  a sínek túloldalára.

Az EU 4 millió euróval járult hozzá  a megépítéséhez.

Sokak szerint Wales hatékonyabban is  felhasználhatta volna a támogatásokat.

Adásunkat brüsszeli stúdiónkból  folytatjuk.

Sok vendégünk van,  rengeteg kérdéssel.

Fenntartható a regionális alapok  mérete, amikor

a tagállamok a költségvetés  befagyasztását kérik?

És a jövőben a projekteket  össze lehet majd kapcsolni

az eredményekkel, növekedéssel  és a munkahelyteremtéssel?

A regionális alapok témáját  vitatjuk meg tehát;

vendégeink: Danuta Hübner  a Néppártból,

Constanze Krehl  a Szocialisták és Demokraták részéről,

és Michael Theurer.  Remélem, jól mondtam a nevét...

a Liberálisok és Demokraták csoportjából,  és Pieter Cleppe az Open Europe

kutatóközpontból, amely meglehetősen  kritikus a regionális alapokkal.

Danuta Hübner, a Parlament nemrég  kimondta, hogy meddig hajlandó elmenni;

hogy mi az, amit mindenképpen  megtartanának a regionális alapokból.

Már előre, ugyanis a Bizottság  a nyár után mutatja majd be javaslatát.

Elmondaná röviden, hogy mit kérnek  majd a kormányoktól?

Először is, és ezt  minden érintett meg fogja erősíteni,

a sikeres beruházáshoz  kell egy bizonyos finanszírozási szint,

Tehát az európai költségvetést  legalább a mostani szinten kell tartani,

mert növekedésre és foglalkoztatásra  van szükség, amihez beruházás kell.

Most az egyszerűsítésen is  dolgozunk.

Ebben a rövid filmben látszott,  hogy milyen gond a bürokrácia,

úgyhogy ezt a politikát tovább kell  egyszerűsíteni, ez fontos.

És nagyon konkrét célokat  kell kitűzni, és hozzá kell

igazítani a konkrét helyzethez, mert  minden városban mások a problémák,

úgyhogy az összeurópai célokat  össze kell hangolni

az ott élő emberekkel, akiknek  a problémáit meg kell oldani.

Pieter Cleppe, meg kell védeni  ezt az európai örökséget,

a kohéziós alapot, a kohéziós politikát?

A kutatásaink kimutatták, hogy  az EU strukturális alapjainak csak 10%-a

jut el valójában  a legszegényebb régiókba,

úgyhogy ezen mindenképpen  javítani kell.

Az is kiderült, hogy nagy probléma van  az abszorpciós kapacitással...

Szóval a pénzt nem azok kapják,  akik rászorulnak?

Pontosan. Biztosan jó a szándék,  azt nem kétlem,

de meg kell nézni a tényeket,  hogy mik az eredmények.

Ha megnézzük a sok  elkészült tanulmányt,

az alapok mérlege ezeknek a régióknak  a megsegítésében, pedig az lenne a cél...

82% jut a legszegényebb régiókba,  nem 10%. Ez félreértés lesz.

Ezzel vitatkoznom kell.  Ezt mutatják a számaink.

De megvannak a költségvetési számok.

Végül oda kerültek,  és ez számít.

Nem kéne ilyet mondani a TV-ben,  mert ez egyáltalán nem igaz.

Szóval ez az egy főre jutó  GDP-n múlik.

Hány szegény régió van Európában  és mennyi pénzt kapnak.

Sok forrást elkülönítenek,  de aztán nem költenek el.

A probléma egy része, bocsánat, hogy  az abszorpciós kapacitásról beszélek,

de úgy tudom, hogy például Romániában  csak egy nagyon kis százalék

került elköltésre  például Romániában.

úgyhogy csökkenteni kell  a bürokráciát, ami az egyik

oka annak, hogy ezek az országok  nem tudnak minden forrást felhasználni.

Valószínűleg ezért lehet némi  kavarodás a százalékarány körül.

Constanze Krehl, igaz, hogy  volt bizonyos pazarlás,

nagyobb infrastruktúra-beruházásra,  ami nem bizonyult hasznosnak.

Szerintem a kohéziós politikának  új keretet kell adni.

Ennek ősszel nekilátunk,  és szerintem meg kell növelni például

a kutatás és az innováció  támogatását,

vagy például a régiókban adott  oktatási támogatásokat.