A berlini fal már húsz éve leomlott, Nicosiát azonban – igaz teljesen más okokból – még mindig fal szeli ketté. Életképek a fal menti mindennapokról, és beszámoló arról, hogy a fal hogyan befolyásolja az EU-török kapcsolatokat.

Riport: A fal, amely még mindig kettéosztja Nicosiát

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15030970/M003-0009-HU.srt

A berlini fal leomlásának   20. évfordulóján

Ellátogattunk Ciprusra,   mely 1974 óta van két részre osztva

a déli görög ciprusiak   és az északi török ciprusiak között.

A nicosiai fal mindennap emlékeztet   a feszült helyzetre,

a könyvtár, apám dolgozószobája,   és itt volt a bejárati ajtó.

A hálószobám hátul volt   és volt egy nagy kertünk.

Loizos Afxentiou gyermekkora otthona   előtt áll, mely most elhagyatott.

Ciprusiak tízezreihez hasonlóan   1974-ben a török inváziót követően

el kellett menekülnie városából, az   északciprusi Famagustából.

Loizos kockáztat, hiszen ez   jelenleg török katonai övezet.

2006-ban, miközben egy svéd   TV-csatornának adott interjút,

Loizost itt tartóztatta le az   északciprusi titkosrendőrség,

de ő tántoríthatatlanul hiszi,   hogy visszaszerzi házát.

Két kiskorú 10 és 12 éves fiam van,   és mind a ketten vissza akarnak térni.

Így neveltük őket, és reméljük,   hogy egyszer megtehetik majd,

Famagusta egy másik részét Varoshát,   mely több négyzetkilométeren terül el,

Loizos története több tízezer   ciprusi története.

A török megszállás következtében 200000   ciprusinak kellett elhagynia hazáját.

Ciprust kettévágták az ENSZ   „zöld vonala” mentén.

A görög nemzetiségűek délre menekültek,

A zöld vonal a fővárost, Nicosiát   is kettévágja.

A csata nyomait még 35 év elteltével   is látni lehet,

Nicosia az utolsó olyan uniós főváros,   mely ketté van vágva.

Remélem, hogy hamarosan nem csak azért   jönnek majd az emberek Nicosiába,

Hanem, hogy megnézzék azt a várost,   mely legyőzte a megosztottságot,

2008-ban Ledra, a híres bevásárlóutca

megnyílt a két közösség   és a turisták előtt.

A határátlépéshez elég egy útlevél   vagy személyi igazolvány.

Azelőtt csak egy kis ablakon keresztül   lehetett átnézni a túlsó oldalra.

E kis győzelmek nem fedhetik el azonban   a továbbra is létező feszültségeket

és Mehmet Ali Talat, a ciprusi török   közösség vezetője között.

A háttérben továbbra is 42000 török   katona állomásozik Észak-Ciprusban.

Egy olyan erő, mely arra készteti az   elnököt, hogy tárgyaljon Ankarával.

Az az ország mely 160000 betelepülőt   hozott a török Anatóliából,

miközben ciprusi török   összesen 85000 van,

el tudja képzelni,   hogy milyen befolyással bír.

De nincs minden veszve, a ciprusi   törökök nagy része azt reméli,

hogy javulni fog a viszony   szomszédaikkal.

2004-ben a ciprusi törökök 65%-a   támogatta az újraegyesítési tervet,

az ENSZ ún. Annan-tervét,   melyet végül elutasított a görög oldal.

Naponta több ezer ciprusi török lépi át   a határt, hogy dolgozni menjen délre.

Sener Excil, a Ciprusi Török Tanárok   Szakszervezetének főtitkára

rendszeres vendége a két közösség   közelítését támogató rádióadóknak.

A Törökország irányította északi részen   rosszak az életkörülmények.

Fenyegetnek minket,   mivel a ciprusi törökök nem vallásosak,

miközben Törökország a szunnita-iszlám   fundamentalizmust próbálja erőltetni.

A ciprusiak minden évben kinyilvánítják   jogukat arra, hogy együtt éljenek.

Egy megszállás elleni tüntetésen ez az   EP-képviselő az északi Morphou-ból

azt kéri, hogy tartsák be a nemzetközi   törvényeket,

és, hogy fejeződjön be a   török katonai megszállás.

Teljes egészében tiszteletben   tartjuk a nemzetközi jogot,

és ugyanígy a közösségi vívmányokat is.

Egy erős, egységes Európát szeretnénk,

ahol a biztonság, a szabadság és az   emberi jogok győzedelmeskednek.

Decemberben a Parlamentnek   állást kell foglalnia

az EU-Törökország tárgyalások kapcsán.

A ciprusi kérdés lesz   az egyik központi kérdés.