Az EU-Afrika csúcstalálkozót megelőzően a hallgatók Patrice Tirolien EP-képviselőt kérdezik arról, képes-e az EU egységesen fellépni konfliktusok esetén, valamint a Tanács terveiről a fejlesztési támogatás csökkentése terén.

Vajon az uniós segély még mindig a globális stabilitás őre?

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/11780103/n004-0005-hu.srt

Az Európai Unió a humanitárius segély  legnagyobb adományozója a világon.

A segély egy része az AKCS-országokat,

az afrikai, karibi és csendes-óceáni  államokat támogatja.

A március 31. és április 1. között  Brüsszelben tartandó EU-Afrika csúcs

közeledtével néhány diák  kérdéseket akart feltenni

egy EP-képviselőnek  a fejlesztéspolitikáról.

Üdvözlöm, Tirolien úr!  — Jó napot!

Jó reggelt, Tirolien úr,  ön az AKCS-országokkal

valamint az EP  Fejlesztési Bizottságának tagja.

Javaslom, hogy kezdjük  a diákok kérdéseivel!

Elsőnek egy joghallgató,  Nafissatou tett fel kérdést. Hallgassuk!

Gyakran mondják,  hogy az EU szerepe a világban

egyfajta stabilitást jelent, különösen  a fejlesztési segélyeknek köszönhetően.

de novemberben, a többéves  költségvetés készítésekor

a Tanács megpróbálta csökkenteni  az Európai Fejlesztési Alapot.

Úgy gondolja, ahogy kollégái is,  hogy legalább szinten kellene tartani?

Igaz, hogy voltak  nem helyes javaslatok:

javaslatok, hogy csökkentsük az EFA-t,  a fő eszközt, az Európai Fejlesztési Alapot.

Javaslatok, hogy csökkentsük  a támogatás mértékét.

Természetesen egy interjú során  nagyon gyorsan reagáltunk,

és szerintem François Hollande  maga is közbeszólt,

hogy biztosítsa az EFA  költségvetésének helyreállítását.

Szerintem még növelték is  az EFA-t, 0,2%-kal,

ami szerintem azt jelenti, hogy a fejlődő,  az AKCS-országoknak nyújtott támogatást

És természetesen a segély éves  összege is emelkedett némileg.

Most következzen egy diák,  Diallo Lamine,

aki az EU külpolitikájával  kapcsolatban tesz fel kérdést.

Mindig azt hallom,  hogy az EU-nak együtt kell fellépnie.

Ugyanakkor konfliktusok esetében,  mint Mali vagy Szíria,

az EU soha nem  szólal fel egységes hangon,

és nagyon ritkán avatkozik közbe együtt.  Miért van ez?

Ez igaz. Azért, mert Európa  még nem szövetségi Európa.

Mindazonáltal sok erős döntést  tudunk meghozni gyorsan.

Pontosan, amikor Európa  9, vagy akár 12 államból állt,

nagyon gyorsan közbe tudott avatkozni,  különösen Afrikában.

De sajnos Európa központja  kelet felé tolódott.

Most jöjjön Marie-Madeleine,  aki politikatudományt tanul

Louvain-la-Neuve-ben,  az utolsó kérdéssel.

Mi az EU jelenlegi álláspontja  az afrikai fejlesztéssel kapcsolatban?

Európának nagyon  szilárd álláspontja van.

Igaz, hogy jelenleg politikai okokból  némileg kihívást jelentenek

más feltörekvő hatalmak,  például Kína.

Szerintem azonban az EU által az afrikai  országoknak nyújtott támogatás példátlan.

Az uniós segély pedagógiai támogatás,

és lehetővé teszi, hogy az afrikai országok  — ha betartanak egyes kötelezettségeket,

amelyeket a Cotonoui  Megállapodásban írtak alá —,

átvegyék a saját  fejlődésük fölötti irányítást.

És nem ez az, amit az afrikai  oldalon néha zavarónak tartanak?

Míg például a Kínából érkező segély,  elnézést, hogy ezt mondom, arról szól,

felépítek egy kórházat nektek, cserébe  viszont gyémántbányákat exportálok.

Elveszem a földed, és árukat termelek,  melyeket ezekbe az országokba exportálok.

Szerintem tehát alapvető,  hogy az uniós segély pedagógiai segély,

és tényleg megtaníthatja az országokat,  hogy igazán globális szereplők legyenek —

olyan országok, amelyek egyenlő alapról  tudnak tárgyalni partnereikkel.

Itt be kell fejeznünk! Tirolien úr,  köszönöm, hogy fogadott minket!