Miközben folynak a béketárgyalások, Alekszej Puskov orosz politikus elmondta, Moszkva továbbra is nyitott az EU-val való párbeszédre, de a Krím orosz fennhatóság alatt marad.

Ukrajnai konfliktus: Oroszország állásfoglalása a Parlamentben

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/11970579/n003-0338-hux.srt

Az Ukrajnával kapcsolatos,  borotvaélen táncoló béketárgyalások során

egy vezető orosz politikus érkezett az  EP-be, hogy elmondja Moszkva álláspontját.

Egy olyan Parlamentnek,  amely múlt hónapban ítélte el

Oroszország szerinte agresszív és  terjeszkedő politikáját Ukrajnával szemben.

Alekszej Puskov a Duma,  az orosz parlament alsóháza

Az EuroparlTV kérdezte először,  hogy mi újat hozott,

figyelembe véve, hogy az EU külpolitikai  vezetője, Federica Mogherini szerint

az EU Oroszországgal való  stratégiai partnerségének vége.

Ezen a ponton rendkívül fontos,  hogy fennmaradjon a párbeszéd,

még akkor is, ha azt hallottuk Mogherini  asszonytól, hogy a stratégiai partnerségnek

vége, mert Oroszországnak nincs  vége, és az EU-nak sincs vége.

Még mindig ugyanazon  a kontinensen vannak,

és kell, hogy legyen köztük  valamilyen kapcsolat.

El kell kerülnünk egy lehetséges  megosztottságot Oroszország és Európa

között, amely visszafordíthatatlan,  és egy új hidegháborút indítana el.

Véleményem szerint  a mai nap rendkívül fontos

a tekintetben, hogy gyors választ  találjunk arra, ami Ukrajnában történik.

Meg kell állítanunk  a háborút Ukrajnában.

és Merkel asszony, valamint  François Hollande is ezt próbálják.

Remélem, hogy sikerülni fog.  — Elképzelhetőnek tartja, hogy szerdán

Oroszország elfogadja  a minszki megállapodást,

ahogy tavaly szeptemberben megállapodtak  és aláírták, beleértve minden rendelkezést

a demilitarizált területekről  és a katonák és fegyverek visszavonásáról?

Szerintem amit Kijevben és Moszkvában  tárgyaltak Vlagyimir Putyinnal,

az a minszki megállapodás  módosított változata.

A minszki megállapodást  megkérdőjelezték a fejlemények,

nemcsak a lázadók,  de a kijevi lépések is.

Szerintem tehát  a három vezető Moszkvában

azt tárgyalta, hogyan lehet elkészíteni  a minszki megállapodás új verzióját,

és hogyan lehet valamiféle megállapodásra  jutni ennek a verziónak az alapján.

hogy Amerika elkezd fegyvereket  eladni vagy szállítani Ukrajnába?

Szerintem nagy a valószínűsége,  hogy ez megtörténik.

Ez rendkívül veszélyes,  így kezdődött a vietnámi háború is.

Először fegyvereket küldenek,  majd katonai tanácsadókat,

majd katonákat a katonai tanácsadók  védelmére, és katonákat a vietnámiak ellen.

Véleményem szerint ez nagyon veszélyes  út, és lehet, hogy az USA ezt nem érti.

Nagyon sok ember van az USA-ban, akik  még mindig mindenhol harcolni akarnak,

két éve még bombázni  akarták Damaszkuszt,

most fegyvereket  akarnak küldeni Ukrajnába.

Vannak erőszakimádó emberek,  mint például McCain szenátor,

de nem hiszem, hogy ez  az európai biztonságot szolgálja.

Hogyan vélekedik arról,  hogy újabb szankciók kerülhetnek kilátásba,

különösen most, hogy ilyen  állapotban van az orosz gazdaság?

Úgy vélem, az orosz gazdaság rossz  helyzetét kicsit túlbecsülik Európában.

Oroszországnak vannak tartalékai,  és egy ideig tud működni ezekkel.

Úgy gondolom továbbá, hogy igen erős  a nemzeti kohézió mostanában.

Az oroszokat nagy nyomás éri kívülről,

így most sokkal összetartóbbak,  mint korábban.

Végezetül úgy gondolom, hogy ha  a minszki megállapodás működni fog,

nem hiszem, hogy újabb  szankciókat fogadnának el,

mert ez esetben, ha van válasz,  miért kéne szankciókat alkalmazni?

Sokan mondták a régi minszki  megállapodás  aláírásakor, hogy ez taktikai lépés

Putyin elnök részéről,  hogy időt nyerjen,

és konszolidálja a katonai nyereségeket.

A lázadók is azzal vádolják Kijevet,  hogy arra próbálják felhasználni

a fegyverszünetet, hogy átcsoportosítsák  erőiket, és újrafegyverezzék a hadsereget.

Hasonló vádak tehát  mindegyik féltől érkeznek.

De Oroszország fenntartja, hogy a  Donyec-medence Ukrajna része kell legyen.

Nem erről szól a kérdés,  mi nem kérdőjelezzük meg

Ukrajna területi integritását  a Donyec-medencét érintően.

Szerintünk azt kell elérni, hogy olyan  státusza legyen ennek a területnek,

amely elfogadható a lakosok számára:  hogy garanciákat kapjanak

arra vonatkozóan, hogy követeléseiket  teljesítik. 7 millióan laknak ott.

Nem dönthetünk a sorsukról  a fejük fölött.

Olyan megoldást kell találnunk,  amely számukra is elfogadható.

Ha ez sikerül, szerintem Ukrajna  egységes ország marad.

Egy utolsó kérdés hasonló témában.  Azoknak az EP-képviselőknek,

akik azt mondják, hogy a Krímet  vissza kellene csatolni Ukrajnához,

Attól tartok,  hogy a krími kérdés kapcsán

Oroszország nem fogja  megváltoztatni döntését.