Az EU közös agrárpolitikájával (KAP) kapcsolatban sok téves feltételezés született már eddig. Paolo De Castro EP-képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke szerint jobban el kell magyarázni és meg kell értetni a KAP lényegét.

Interjú: A mezőgazdasági bizottság elnöke szerint nem annyira bonyolult a KAP (hosszú változat)

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/14793536/P005-00084-L-HU.srt

Paolo De Castro,   üdvözlöm az EuroparlTV-ben.

Önt a Mezőgazdasági Bizottság   elnökévé választották.

Ez egy fontos bizottság, mert ha   a lisszaboni szerződést ratifikálják,

akkor közös döntési joga lesz   mezőgazdasági ügyekben.

Fontos és megerőltető feladat.   Hogyan fog vele megbirkózni?

Először is tisztázzuk, hogy   a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés

továbbra is az Unió gazdasági   forrásainak több mint 40%-át jelenti.

Emiatt ez valóban óriási felelősség.

Ha az október 2-ai ír népszavazás   sikeres, akkor a közös döntés révén

a bizottság különleges   felelősségre tesz szert.

Ez volt az első, amit bizottsági   kollégáimnak mondtam,

mert talán még mindig nem fogjuk fel   ennek jelentőségét.

Nem sokan tudják, mit jelent   a közös döntési jog.

a Parlament mezőgazdasági   bizottságának hozzájárulása nélkül.

Megerőltető feladat és a ciklus kezdetén

nagy akadállyal, a pénzügyi kilátások   áttekintésével találja szembe magát.

Ahogy mondta, a mezőgazdaság az uniós   költségvetés 40%-át emészti fel,

az északi, nem mezőgazdasági országok   büntetnék a mezőgazdaságot.

A mezőgazdasági reform keretén belül   hogyan tervezi a működést azért,

hogy a mezőgazdasági költségvetést   megfelelő szinten tartsa?

Ez komoly kihívás.   Franz Fischler 2002-es reformja -

ez volt a félidős értékelés   - igen jelentős volt

és a költségvetési garanciát a   francia-német megállapodás biztosította.

Most a nehézség abból adódik, hogy   először a pénzügyi szemponttal kell

foglalkozni és utána a KAP reformjával.

Tehát megvédik a mezőgazdaságot   és mást is említenek.

Valóban. El kell tudnunk magyarázni azt,

hogy az Uniónak minek kell a KAP.   - Minek kell az Uniónak a KAP?

A KAP nem csak a tízmillió   uniós gazdának kell,

hanem az 500 millió uniós   állampolgárnak is. Ez a lényeg.

Ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság   hasznos legyen a környezetre nézve,

tisztelje az állatok jólétét, ügyeljen   oda az élelmiszerbiztonságra,

a fogyasztók biztonságos ételeket   akarnak, fenntartható mezőgazdaságot,

elővigyázatos gazdálkodást,   a természeti források megóvását,

A Közös Agrárpolitikával   mindez elérhető.

A 2002-es reform a KAP-on   keresztül érkező finanszírozást

nem a termeléshez, hanem   a gazdák hozzáállásához kötötte.

A pénzt az uniós igényeknek való   megfelelés szerint osztják el.

Egyesek szerint, mivel nem   egy háború utóhatásait éljük,

ezért többé már   nincs szükség támogatásra.

A minőség garantálása érdekében   modern mezőgazdaságra van szükség.

Van egy másik érv, a termelők   azt mondják, keveset kapnak,

Olaszként Önnek egy nagyon fontos   példa a tej.

A tej litere 20–24 cent, de az európaiak   1–1,50 eurót fizetnek literéért.

A mezőgazdasági politika 1992 óta   nem foglalkozott az árakkal.

Az előállítási és a fogyasztói ár   közti különbség

Ezt tisztázni kell, másképp az   árbeavatkozást a KAP-nak tulajdonítjuk

Talán egyes amerikai lapok is.   - Egyes amerikai lapok is, valóban.

Aztán az amerikaiak 77 milliárd dollárt   költenek mezőgazdasági jogszabályra...

A reformok terén velük versenyzünk.   - Igen. Erre később visszatérünk.

A közvetlen finanszírozás a bevételekre   vonatkozik, de nem úgy mint azelőtt,

mert - ahogy említette - volt   igény a termelésre,

bizonyos mértékű kínálat kellett   egy bizonyos kereslet kielégítésére.

Most a finanszírozás   a hozzáállástól függ.

Bevezették a részleges függetlenítést   az igények kielégítése érdekében.

A mezőgazdasági politika a gazdák   mellett mindenki érdekét szolgálja.

Lehetne jobban beruházni   a mezőgazdaságba azért,

hogy egy liter tej ne kerüljön   1–1,50 euróba,

miközben a termelőnek   20–24 centjébe kerül litere?

El kell magyaráznunk azt, hogy   a KAP-nak többé semmi köze az árakhoz,

vagy továbbra is az angolszász sajtó   kritikáinak tesszük ki magunkat,

amely szerint a KAP hozzájárul   az árak magasan tartásához.

Az árak magasak, vagy alacsonyak, mint   most, a tej litere 20 cent alatt van,

A gazdák beavatkozást szeretnének,   mert túl alacsonyak az árak.

A gazdák hozzáállásához kapcsolódó   finanszírozással lépünk közbe.

A finanszírozás ahhoz kapcsolódik, hogy   mit tesznek, nem ahhoz, amit termelnek.

Nem a paradicsom vagy   a tej mennyisége a lényeg,

az hogy tisztelik-e   a környezetet, az állatokat...

Ha azt akarjuk, hogy a termékek   kielégítsék az uniós fogyasztó igényeit,

A termelő és a fogyasztó közti lánc   lerövidítése nem megoldás az árakra?

Ez érdekes téma.   Közgazdászként fogok válaszolni.

A KAP-nak nem érdeke   az árak csökkentése.

Persze egyensúlyt akarunk   a fogyasztói és a termelői ár között,

de a hozzáálláshoz finanszírozása miatt   a KAP nem befolyásolja az árakat.

Az árakat a válság befolyásolja.   Tavaly az árak igen magasak voltak,

a fogyasztók aggódtak a tej,   a gabona, a tészta ára miatt,

most mindenkit az ellenkezője aggaszt,   a tej ára túl alacsony.

Az intézkedések mégsem változtak   tavaly óta.

A KAP ne legyen felelős azért,   amire nincs is befolyása.

Lehet olyan új   módszerekkel beavatkozni,

Keressünk az uniós mezőgazdaságban   használható eszközöket.

Ne a KAP-ot okoljuk,   mivel annak semmi köze hozzá.

Térjünk vissza a KAP nagy -   talán nem is reformjára -