A szakértők és az uniós országok szeretnék egy uniós utas-nyilvántartási adatállomány létrehozását, az EP-képviselők azonban megosztottak. Vajon egy ilyen rendszer veszélyeztetné az adatvédelmet? Az EPTV nyomoz.

A dzsihádista veszély felszámolása Európában

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/11978771/m006-0003-hux.srt

A francia főváros elleni támadások  ismét heves vitát váltottak ki

az EU terrorizmus elleni  küzdelmének tárgyalásán.

Hogyan kezelhető az a veszély,  hogy a Szíriában, Irakban

és más konfliktusövezetben  harcolók visszatérnek Európába?

Az Europol szerint 3000—5000 európai  csatlakozott a szíriai harcokhoz,

Frédéric Van Leeuw  megpróbálja azonosítani őket.

Ő a Belgium terrorizmusellenes  erőfeszítéseit vezető szövetségi ügyész.

Az egyik aspektusa a helyzetnek,  hogy egyesek anélkül mennek dzsihádista

övezetekbe, hogy ez számunkra feltűnne.

Sokszor csak akkor,  amikor valaki visszatér,

és úgynevezett  „potenciális veszélyt” jelent,

csak akkor szerzünk tudomást arról,  hogy Szíriában vagy máshol járt.

Nem Belgiumban okoz egyedül  gondot ez a kérdés.

A jelenség mértékének  egyik magyarázata,

hogy sokkal könnyebb Szíriába menni,  mint Afganisztánba vagy Szomáliába.

Ezért annak például, hogy információkat  szerezzünk az utasokról a határokon,

Minden terrorizmussal foglalkozó szakértő  szerint az EU-nak nincsenek eszközei,

hogy hatékonyan küzdjön meg az Európába  visszatérő dzsihádisták problémájával,

különös tekintettel az EU-ba érkező vagy  onnan induló nemzetközi járatokon utazók

adatainak cseréjére:  ez az utas-nyilvántartási adatállomány.

Tapasztalatom szerint ez az egyik,  vagy talán az egyetlen módja annak,

hogy a tagállamok követni tudják a dzsihád  támogatásával gyanúsítottak mozgását.

Titkosszolgálataink — távozásuk előtt  — 70%-át tudják azonosítani azoknak,

akik Szíriába vagy Irakba akarnak menni.

Marad tehát 30%, és figyelembe véve,  hogy milyen egyszerű Törökországba jutni,

a PNR használata  talán az egyetlen eszköz lenne.

A brüsszeli reptéren a téma egyik  kulcsfontosságú szereplőjével találkoztunk.

Az adatok között lenne:  az utazási útvonal, az utas neve,

hitelkártyaszáma,  sőt, a lakcíme is.

Ugyanakkor nem szerepelne  a személy faji vagy etnikai származása,

Az Európai Parlament által  felvetett kifogásokat illetően,

különösen az arányosság elvére,  az adatok megőrzésének időtartamára,

és az adatok nem uniós országoknak  való átadásával kapcsolatos korlátokra,

még nem dőlt el, hogy kedvezően  ítélik-e meg a javaslatot.

Erről még nem nyilatkozhatok,  mert nagyban függ a parlamenti vitától.

A legnagyobb előny,  hogy profilokat készíthetünk.

Mit jelent ez? Azt, hogy fel  tudunk építeni egy terrorista profilt,

gyakran veszik meg jegyüket  2-3 nappal az utazás előtt,

és több megállót iktatnak az utazásba.

Ezek alapján kidolgozhatunk egy profilt,  és összevethetjük az adatbázissal.

Angliában azt láttuk,  hogy a profilokat használva

20% esélyünk van, hogy az adatbázis  alapján kiszűrjük a terroristákat.

De egy ilyen adatbázis létrehozása  megosztja az EP-t —

a Polgári Jogok Bizottsága 2013 áprilisában  már elutasította a PNR-javaslatot.

Vajon 2015-ben jobban előtérbe  kerül a biztonság?

Mindig nagyon fontos,  hogy megőrizzük a kényes egyensúlyt

egyrészt polgáraink  létfontosságú biztonsága,

másrészt az alapvető szabadságjogok  és a szabad társadalom megőrzése között.

Ez az a kényes egyensúly,  amelyet mindig meg kell találnunk.

A Bíróság egyértelműen kimondta,  hogy nem legális,

nincs összhangban az adatvédelemről  szóló alapvető joggal,

Ki kell választani, kit lőnek le.  Ki kell választani, ki után mennek.

Ki kell választani a tényezőket, amelyek  alapján kockázatot, veszélyt gyanítanak.

Ne vizsgáljanak mindenkit; az nem lenne  más, mint ami Kínában, Bahreinben van.

A biztonsági szolgálatok  ugyanakkor egyetértenek abban,

hogy szükség van a légiutas-nyilvántartási  adatok cseréjére európai szinten, de csak

korlátozott a haszna, ha nincs összhangban  az alulról szerveződő hírszerzéssel.

Az EP reméli, 2015 végére sikerül  állást foglalnia a javaslatról.