A válság sújtotta Európában csak a német foglalkoztatottsági statisztikák festenek rózsás képet a csökkenő munkanélküliségről. Az EPTV Berlinbe utazott, hogy a statisztikák mögé nézzen.

Riport: Munka nélkül Németországban

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15823472/m003-0172-hu_mf.srt

A munkahelyek száma  Európa-szerte csökken.

Csak Németországban  teremtenek újakat.

Berlinbe utaztunk, hogy utánajárjunk  a német foglalkoztatási csodának.

Úgy tűnik, egész Európa szenved  a válságtól, de vajon így van ez?

Nem. Az EU legnagyobb gazdasága egyben  a legerősebb és a legegészségesebb is,

és az egyetlen, amely a válság ellenére  csökkenteni tudta munkanélküliségét.

A munkaügyi miniszter a Bundestagban  alig tudta palástolni büszkeségét.

Gazdaságunk erős,  munkaerőpiacunk robosztus.

Az újraegyesítés óta most legmagasabb  a teljes foglalkoztatottság.

Felére csökkentettük a hosszú távú  munkanélküliségi rátát.

A berlini utcákon nem visszhangzik  a miniszter lelkesedése.

Pár kilométerre a miniszter irodájától

egy 19 éves fiúval találkoztunk, aki sem  gyakorlati helyet, sem állást nem talál.

Az anonimitása megőrzése mellett volt  hajlandó beszélni velünk.

Csak részmunkaidős és ideiglenes  munkák vannak.

A legtöbb felajánlott munka heti 40 órás.

Ha 600 vagy 700 eurót kapsz,  már szerencsés vagy.

Az állami munkaügyi központ őt  magán-állásügynökséghez küldte.

Messze van attól, hogy megélhessen  keresetéből,

de a hivatalos munkanélküliségi  statisztikákban nincs benne, ahogy ő sem.

A korom miatt senki sem akar alkalmazni.

Számítógépes tanfolyamon akartam  részt venni.

Azt mondták mehetek,  de így is elutasítottak.

„Nem kap munkát, még a fiataloknak sincs.”

Mivel 58 éven felüli, és egy éve nem volt  munkája,

nem szerepel a munkanélküliségi  statisztikákban.

10 éve Németország a Hartz-törvényekkel  reformálta meg munkaerőpiacát.

Azóta csökken a munkanélküliségi ráta.

Egy szakszervezeti képviselőt kérdeztünk  meg, hogy ez valóság vagy csak statisztika.

a munkanélküliek 100%-a teljes  munkanélküli-segélyt kapott.

De ezek az emberek nem mentek el,  és nem is dolgoznak.

A Hartz IV program keretében kapnak  szociális ellátást.

A Hartz-reformok sok, havi 400 eurós  részmunkaidős állást hoztak létre.

Az ilyen állásban dolgozók nem részei  a nyugdíj- és társadalombiztosításnak,

de nem is jelennek meg a nemzeti  munkanélküliségi statisztikákban.

Számomra ez csak egy statisztikai trükk,

hogy azt a látszatot keltsük,  itt nem probléma a munkanélküliség.

A valóságban hatalmas a munkanélküliség  Németországban.

Nagy nyomás nehezedik a szakképzetlen  munkásokra,

akik teljes munkaidőben is  keveset keresnek.

A legtöbb EU-tagállammal ellentétben  Németországban nincs minimálbér.

Úgy gondolom a pénzügyi válság oka,  hogy az olyan gazdaságok,

mint Görögország, Spanyolország és  Portugália kevésbé versenyképesek,

mivel már nem jelentenek előnyt a  fizetések.

Más gazdaságok fizetésekből fakadó  előnyeit erodálta

a németek századfordulón indított, alacsony  fizetésekkel járó stratégiája.

Hosszú távon ez a stratégia ártalmas lehet  a német gazdaság számára.

Ha nem változtat gazdaságpolitikáján,  beleértve munkaerő-piaci politikáját is,

Németországban nagyobb mértékű  lesz az ínség.

Az alsó 30-50%-ba tartozók fizetése  csökkeni fog,

és talán a magasabb bevétellel  rendelkezőké is.

Ez kisebb vásárlóerőt és kisebb mértékű  gazdasági fejlődést jelent.