1957. március 25-én írták alá Rómában az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozásáról szóló szerződéseket.

Az EU története: A római szerződések

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15367495/v001-0011-hu.srt

1957. március 25-én Németország,  Belgium, Franciaország, Olaszország,

Luxemburg és Hollandia ratifikálta a római  szerződést, az Unió alapító szerződését.

12 évvel a háború után  ez a hat ország összekötötte sorsát

az EGK, az Európai Gazdasági Közösség  létrehozásával.

A római szerződés valójában két,  egy napon aláírt szerződés:

az egyik az EGK-t hozta létre,  a másik pedig

az Euratomot,  az Európai Atomenergia-közösséget.

Carlo Casinit, az Alkotmányos Ügyek  Bizottságának elnökét hallják.

Csak úgy érthetjük meg a két szerződés  az EU történelmében játszott szerepét,

ha visszamegyünk az időben még 12 évet,  a második világháború végéig,

1951 óta az országok  egy közös szervezet,

az Európai Szén- és Acélközösség  tagjai voltak.

Dél-Franciaországban találkoztunk Maurice  Faure-ral, a szerződés egyik aláírójával.

A szén- és acéltermelés központi  ellenőrzésével az ESZAK

ellenőrzése alá került a háborúhoz  szükséges két fő nyersanyag.

Ráadásul az ESZAK  Franciaország és Németország között

partneri viszonyt hozott létre, ami  megakadályozta a háború kitörését.

Az ESZAK megteremtette egy föderális,  saját hadsereggel rendelkező Európa reményét.

De az Európai Védelmi Közösségből  semmi sem lett: a franciák

elvetették a projektet. Nem akarták  felfegyverezni Németországot.

A amerikai jellegű politikai unió  ötletének elvetése után,

ami azonnal a katonai unió felé  vett volna irányt,

úgy döntöttek, hogy a hosszabb és  nehézkesebb gazdasági utat választják.

Így születtek meg a római szerződések.

A hat aláíró állam vállalta, hogy  megszünteti a belső

kereskedelmi korlátozásokat,  és közös piacot hoz létre.

Akkoriban Spanyolország  és Portugália is diktatúra volt még,

és a Balkán országain  és az Egyesült Királyságon kívül

A római szerződés tárgyalásaiba  megpróbálták bevonni a briteket is,

de a tárgyalások nem voltak sikeresek.

Az EGK-t létrehozó szerződés fő célja  egy közös piac létrehozása volt, amin

belül szabadon mozoghatnak az emberek,  a tőke, a javak és a szolgáltatások.

Létrehozta a későbbi  közösségi politikák alapját.

Fél évszázad alatt  ezt sikerült orvosolni

a maastrichti, amszterdami  és lisszaboni szerződéssel,

amelyek több hatalmat adtak  az Európai Parlament kezébe.

De a Rómától Lisszabonig bejárt út  vajon pozitív?

A római szerződés  utolsó élő aláírója

Ami mostanra lett belőle,  az jobb mint a semmi.

Kétségkívül nagyságrendekkel jobb,  mint a Népszövetség,

de ez messze nem az az  "Európai Egyesült Államok",