Válság ide vagy oda, Észtország 2011 januárjában csatlakozott az eurózánhoz. Milliók életét keseríti meg az Alzheimer-kór, az EP ezért támogatja a betegség kutatását.

Hírek: Mi vár 2011-ben az euróra? – Alzheimer-kór

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15390089/N001-110111-HU.srt

Észtország bevezette az eurót.  De milyen jövő vár a közös valutára?

Több millió európai életét keseríti  meg az Alzheimer-kór.

Az EP támogatja a betegség  további kutatását az EU-ban.

Végül pedig a nap további hírei röviden.

Valóban süllyedő hajóra szállt Észtország  január 1-jén, ahogy azt páran sugallják?

Az euró bevezetésével pozitív  üzenetet küldött az ország a piacoknak.

Ez pozitív jel Észtország  és az eurózóna számára.

Amikor pénzügyminiszter voltam,  állandóan azt kérdezték tőlem

hogy milyen erős valójában  az észt korona?

Le kell-e értékelni a koronát vagy sem?  Most okafogyottá váltak ezek a kérdések.

a Bizottság 5 milliárd eurót szerzett  a piacokról Írország megsegítésére.

A bizalmi index az euróval szemben  három éve nem volt ilyen magas

Jean-Claude Juncker,  az eurócsoport vezetője szerint.

Január elején azonban a FED  aggodalmának adott hangot,

hogy 2011-ben rosszabbra  fordulhat a helyzet.

Portugália kétszer annyit fizet  a kölcsönért, mint Németország.

A tendencia megfordítása érdekében az  EU összehangolná a nemzeti büdzséket.

az EP-képviselők szankciót fontolgatnak  a szabályokat be nem tartókkal szemben.

A felmerült kérdések között találhatók  szimbolikusak és erősek is.

Van egy kötelező letét,  amely vagy hoz kamatot vagy nem.

Ez a kötelezettségvállalás egy formája,  hogy megteszik a szükséges intézkedést.

Én nem támogatom  a szavazati jog megnyirbálását.

Egy állam nem nézheti tétlenül,  hogyan döntenek felőle.

Az eurózóna következő  bővítésére 2014-ben kerülhet sor.

Daniele 53 éves, akut  Alzheimer-kórban szenved.

Nem tudja magát ellátni,  a férje viseli gondját.

Egyre jobban leépül. Elfelejti,  hogy mit kell tennie naponta.

ezért folyamatosan figyelni kell,  ez pedig kimerítő.

Európában közel 9,9 millió ember  szenved demenciában.

Ez a szám pedig csak tovább nőhet,  mivel a népesség öregszik.

az EP azt kéri a tagállamoktól, hogy  a demenciát prioritásként kezeljék.

A Tanácsnak foglalkoznia kell  az Alzheimer-kór költségeivel,

amely több pénzt visz el,  mint a rák, a szívbetegségek és a stroke.

Az EU-n belül nagy eltérések vannak  abban, ahogy a betegeket kezelik.

A képviselők szerint a jobb kommunikáció  és az információk megosztása

Az Egyesült Királyságban  vannak vezető ápolók.

Ők egy kiváló csapat, a demenciával  és az Alzheimer-kórral foglalkoznak.

Ők segíthetnek az embereknek,  az ápolóknak,

Jövő héten az EP Strasbourgban  több ajánlást is elfogad.

egy évvel a pusztító földrengés után.

Még mindig humanitárius  vészhelyzet van,

a politikai instabilitás pedig  lassítja az újjáépítést.

Michèle Striffler képviselő, a humanitárius  segélyezés előadója aggódik.

Szerinte ilyen ütemben hat évbe  telik majd a romok eltakarítása.

Január 18-án ismerteti a témáról  szóló határozatát a plenáris ülésen.

100 milliárd euróba kerül Európa  kulturális örökségének digitalizálása

a Bizottságnak bemutatott  dokumentum szerint.

A kulturális intézmények egyedül  nem tudnak megbirkózni azzal,

hogy digitalizálják a kulturális örökséget,  véglegesítsék az Europeanat,

a 2008-ban elindított  európai digitális könyvtárat.

Dioxin-botrány.  Egészségügyi figyelmeztetés nincs,

de fokozottan figyelnek  a német élelmiszerekre.

Az Egyesült Államok és Hollandia után

Franciaország és Dánia is  jobban figyel az importra.

Az Európai Bizottság szigorúbb  ellenőrzést követel a gyártóktól,

máskülönben szankciókat fog javasolni.