Hogyan viszonyul egymáshoz szerepük és hatalmuk? Az EuroparlTV képviselőket kérdezett az óceán két partjáról.

Egymásnak háttal: Parlament Strasbourgban, Kongresszus Washingtonban

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/11987441/m003-0304-hux.srt

Sok szó esett már az USA és Európa  közötti speciális kapcsolatról,

és mindenekelőtt  a transzatlanti partnerségről.

A jogalkotók mindkét oldalon  fontos részei az egyenletnek.

Az Európai Parlament itt,  és a Kongresszus két háza Washingtonban.

A Riportban megnézzük mindkettőt, hogy  felállítsuk a párhuzamot és ellentétet.

egy amerikai történész segítségével.

Erik Paulsen, minnesotai republikánus,  aki hét éve kongresszusi képviselő,

és Bernd Lange, a Szocialisták  és Demokratáktól Németországból,

aki először 1994-ben  lett EP-képviselő;

valamint Vincent Morelli történész  a kongresszusi kutatószolgálattól.

Szerintem nincsenek jelentős  hatalmi különbségek a kettő között,

mindkét intézmény egyedi,  saját előnyökkel és gyengékkel.

De a finom különbségek megkülönböztetik,  mit tud csinálni az egyik és másik.

A Kongresszus a függetlenségi háború  romjaiból épült az 1770-es években.

Ma mind a két házát — a  képviselőházat, amelynek 435 tagja van,

és a szenátust, 100 taggal  — egyaránt a republikánusok uralják,

ami megnehezíti,  hogy a demokrata Barack Obama

amely a II. világháború romjain épült.

Hét főbb politikai frakciója van  az EU 28 tagállamából.

Legerősebbek a jobbközép,  a közép és a balközép pártok.

A jogkörök a következőképpen alakulnak.

Kongresszus: szövetségi költségvetés,  külpolitika, adóbeszedés,

vezetői kinevezések,  az elnök lemondatása.

Az Európai Parlamentnek  együttdöntési és vétójoga van

a költségvetés, a Bizottság megválasztása  terén, valamint felügyeleti joga van.

Nem kezdeményezhet jogszabályt, emelhet  adót, csak javasolhat a külpolitika terén.

A Kongresszus minden tagja  bármelyik nap előterjeszthet jogszabályokat,

míg az EP-ben a Bizottságra kell  várni, hogy ezt megtegye.

és beruházási partnerség  egy érdekes esettanulmány,

amelyről az Európai  Bizottság és az USA tárgyal.

A Parlament közvetlenül  nem vesz részt a tárgyalásokban.

Ma azonban az EP Nemzetközi  Kereskedelmi Bizottságának vezetője,

Most felmegyünk a dombra, találkozunk  néhány kongresszusi képviselővel,

és egyértelműen megüzenjük,  ambiciózusabb álláspontot várunk az  USA-tól.

És ez az uniós tárgyalóknak szánt üzenet:  — Vegyék figyelembe a pontjainkat,

különben nehéz lesz átvinni  a megállapodást a Parlamenten.

Vége az időknek, amikor a kereskedelmi  megállapodásokat zárt ajtók mögött  tárgyalták.

Úton a Capitolium-dombra,  ahol Erik Paulsen republikánus

képviselővel találkozunk,  aki részt vesz a TTIP tárgyalásában,

és nagyon jól ismeri  az Európai Parlament

gépezetét és hatalmát —  néha ezek hiányát.

A Parlament az emberek  véleményét tükrözi,

biztosítja, hogy a Bizottság kövessen  bizonyos tárgyalási iránymutatásokat,

ezért teljeskörű párbeszédet szeretnénk  arról, mik ezek az iránymutatások.

Ezt tesszük a Kongresszusban is, a  tárgyalásokkal kapcsolatban tanácsot adunk

az elnöknek és a kereskedelmi  nagykövetnek, a jobb eredmény érdekében.

Paulsen úr azt is tudja,  hogy fontos kereskedelmi megállapodásokat

mint az ACTA, a hamisítás  elleni kereskedelmi megállapodás,

amelyet több nagy gazdaság is aláírt,  az EU azonban nem fogadta el,

miután az EP-képviselők úgy érezték,  az erodálná a polgárok jogait.

A választókörzeteik számára  fontos dolgokra akarnak reagálni.

Szerintem a rendszer egy kicsit  hasonlít az amerikaira,

mert a képviselők végső soron  iránymutatást adnak a biztosnak.

Az EU-val kötendő megállapodás egyenlő  feltételeket ad az amerikai vállalatoknak.

Nem kétséges, hogy másképp  csinálják a dolgokat az Államokban.

De több hasonlóságot,  mint különbséget látnak az EU-val

a demokrácia megvalósításában.  És ez fontos.

Ez közelebb hozza a parlamenteket,  jobban hallgatnak egymásra.

Az európai tárgyalások  nagyobb támogatást kapnak,

mert ők a legjobb barátaink,  a legjobb szövetségeseink,

azonosak az értékeink.  Erősebb kétpárti támogatás...

Szerintem egyre nagyobb izgalom  fogja övezni a tárgyalásokat

az idő előrehaladtával, mert jól tudjuk,  még akár egy évbe is telhet,

Mi a következő lépés az Európai  Parlament jogköreinek alakulásában?

A 2009-es Lisszaboni Szerződés  több jogkört adott a Parlamentnek,

így kevésbé homályos a Bizottság  és az Európai Tanács működése,

amelyek 500 millió polgárt érintő  jogszabályokról tárgyalnak zárt ajtók mögött.

De minden új jogkört  új uniós szerződéssel lehet létrehozni,

A kül- és biztonságpolitika  még nem uniós kompetencia,

És több olyan szakpolitikai terület van,  amelyek még nincsenek teljesen kidolgozva.

Összességében azonban a Lisszaboni  Szerződés jelentősen növelte az EP

hatalmát, és ezt  megfelelően kell használni.

Az ACTA egy valóban komoly  figyelemfelhívás volt a Bizottság számára.

Ugyanakkor megmaradt bizonyos  feszültség és hatalommegosztás.

Sok kérdés van még a tagállamok kezében,

akár egyesével, akár közösen  az Európai Tanácson keresztül.

2009-ig az volt az uralkodó nézet  a Bizottságban és sok tagállamban,

hogy a nemzetközi megállapodásokat  a Parlament nélkül kell tárgyalni.

Most a kereskedelmi  és egyéb megállapodásokat

a parlamenti képviselők  jelenlétében kell tárgyalni.

a hatalom változik, soha nem állandó.

Korszakonként csökken és erősödik  az Államokban és Európában egyaránt.

És most, itt, mondják az EP-képviselők,  fokozatosan az ő előnyükre változik.