A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak a második világháború óta bekövetkezett legsúlyosabb konfliktusok során való felbomlásának rövid története.

Az EU története: A jugoszláv háborúk

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15699191/V001-0015-HU.srt

1991. június 25. A nagy jugoszláv  szövetségi állam nincs többé.

Szlovénia és Horvátország  kikiáltotta függetlenségét.

Vége Tito marsall idejének,  aki azt mondogatta:

"Jugoszlávia: hat köztársaság,  öt nemzetiség, négy nyelv,

három vallás, két ábécé,  egy párt."

Amikor Milosevics szerb nacionalizmusa  dominálni akart a többiek fölött,

Jelko Kacin Szlovénia információs  minisztereként az események tanúja volt.

generációk évszázados álmai,  hogy a szlovéneknek saját államuk lesz.

Az elnök kimondta  a történelmi mondatot:

"Ma álmok teljesülnek be,  holnap már egy új napra ébredünk."

és igyekeztek megakadályozni  a függetlenséget. Kezdődött a háború.

A hadsereg mindkét országban  akcióba lendült.

Szlovénia 10 nap alatt  kiszorította a szerb hadsereget.

Horvátország szabadsághoz vezető útja  hosszabb és véresebb volt.

1991 őszén Vukováron 12 000  horvátot öltek meg,

és a szerb csapatok  több százezer embert deportáltak.

1992 áprilisának elején a háború  elérte Bosznia-Hercegovinát.

A kontinens túlsó fele, Nyugat-Európa  az EU-t létrehozó

A cél a közös európai kül-  és biztonságpolitika létrehozása volt.

Megvédjük a jugoszláv egységet,  vagy ismerjük el a független államokat?

nem az EU feladata volt  a szomszédságában biztosítani a békét,

de felismertük, hogy  annak kellene lennie.

Csak 1992-ben, amikor a képek  bejárták a világot, és láttuk

a fogolytáborokat  és a civilekre tüzelő orvlövészeket,

Odaküldték az ENSZ békefenntartóit,  javarészt európaiakat.

Bosznia és Hercegovina a modern hadviselés  leghosszabb ostromának színtere lett.

Függetlenségének kikiáltása után,  amit a Nyugat is elismert,

a fővárost, Szarajevót négy évig  ostromolta a boszniai szerb hadsereg,

10 000 civil halt meg, és  naponta átlag 329 gránát csapódott be.

A legélénkebb emlékem Szarajevó  ostromának 1000. napjához kötődik.

Átmentem a városon,  az orvlövészek még mindenhol lőttek.

A Holiday Innben voltam,  az ablaküvegek ki voltak törve,

minden sötét volt,  és azt gondoltam,

"Olyan közel vagyunk Bécshez, de minden  annyira más, veszélyes és nyomasztó."

1993 november:  A háború egy újabb jelképe:

Mostarban a szerb hadsereg  megsemmisítette a horvát

1995 július: a második világháború óta  történt legnagyobb népirtás Európában.

6-8000 bosnyák férfit és fiút öltek meg  Srebrenicában, amit az ENSZ

"biztonságos zónának" nyilvánított.

Hat hónappal később  a november 21-i daytoni megállapodás

Ahogy az a történelemben  gyakran megesik, a háború kirobbantói

béketeremtőként lettek híresek,  mert aláírták a békemegállapodást.

A megállapodást az egyik oldalról  Milosevics, a másikról Tudjman

írta alá, akik Bosznia és Hercegovina  felosztását kitalálták.

De Milosevics semmit sem  tanult a dologból.

1999-ben egy újabb, még nagyobb  népirtás veszélye állt fenn Koszovóban,

és a NATO a beavatkozás mellett döntött.

A jugoszláv hadsereg közel 800 000  albánt deportált Koszovóból.

A NATO-csapatok 1999 június 12-i  érkezése után

a helyzet megfordult, és 165 000  szerb menekült el Koszovóból.

15 évvel a Balkánt lángba borító  konfliktus kezdete után

Szlovénia – aminek a  függetlenségi vágya

Ez a célja a többi  volt jugoszláv szomszédjának is.