Kóstoljon bele az EPTV főztjébe, hogy ízelítőt kapjon, hogyan zajlik a döntés, a hozzájárulás és az osztozkodás a költségvetéssel kapcsolatban.

Az uniós költségvetés apróra vágva, minden oldalról

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/11806204/v003-0064-hux.srt

A ma esti vacsorához  vásárolok alapanyagokat,

de mennyi pénzem van?  Csak ez a 10 eurós,

úgyhogy jobb,  ha a bevásárlólista tételeinél maradok.

Európának is van egy receptje  a saját költségvetéséhez,

és az ezzel kapcsolatos döntések,  valamint a bejövő pénzek

Miről is van szó?  Nézzük meg közelebbről!

A jelenlegi 960 milliárd eurós  költségvetés 2014-től 2020-ig tart.

Gyakorlatilag ez nem költségvetés,  hanem iránymutatás a kiadásokhoz.

Az uniós költségvetés a tagállamoktól

érkező hozzájárulásokból tevődik össze,  és három részből áll.

A bruttó nemzeti jövedelem  egy adott százalékából,

az unión kívülről  érkező importra kivetett vámból,

és a héa-bevétel bizonyos százalékából.  Mire fordítják ezt a pénzt?

Nos, minden ágazat  vagy politikai szakterület

a hétéves időtartamra  kap egy adott keretösszeget.

A közös agrárpolitika  például 312 milliárd eurót,

a kutatás és innováció  közel 80 milliárd eurót,

az ifjúsági foglalkoztatással kapcsolatos  kezdeményezések 3 milliárd eurót.

A költségvetés működése jól  érzékeltethető egy egyszerű példával.

Az, hogy melyik ország mennyit fizet,  gazdasága méretétől függ.

Németország, amelynek a legnagyobb  a gazdasága, teszi be a legtöbbet,

öt követi Franciaország  és az Egyesült Királyság.

Spanyolországgal és Olaszországgal  a költségvetés fele már meg is van.

Az tehát, amit Luxembourg vagy  Szlovénia hozzáad, szinte elhalványul.

Tudnunk kell azonban,  hogy ezek kisebb gazdaságok.

Görögország bruttó nemzeti jövedelmének  nagy százalékát fizeti az EU-ba,

de sokkal többet kap vissza,  mint amennyit befizet.

Tudni kell azonban,  hogy a költségvetés az egyensúlyról szól.

1984-ben a brit miniszterelnök,  Margaret Thatcher visszafizetést követelt

azon az alapon, hogy túl sok brit pénz  került a közös agrárpolitikába,

amelyből a brit gazdálkodók  nem részesültek.

Az Egyesült Királyság ezért most  a befizetett és a visszakapott pénz

közti különbség 66%-át visszakapja.

Az Egyesült Királyság nincs egyedül:  Németország, Ausztria, Svédország

és Hollandia mind visszakapnak  valamennyit a befizetett pénzből.

A költségvetés alapvető célja,  hogy növelje az életszínvonalat.

A válság után a többéves költségvetés  a növekedést, munkahelyteremtést célozza.

Mindhárom intézménynek  van beleszólása a költségvetésbe.

De ahogy láthatjuk,  ez huzakodást eredményezhet.

Az államok kiadáscsökkentést akartak,  a Parlament meg több pénzt

Európa jövőjére.  Harc tört ki továbbá

a „saját erőforrások”, az országok  költségvetési hozzájárulása kapcsán is.

A jelenlegi rendszer egyik alternatívája  a pénzügyi tranzakciós adó volt.

Két és fél év után  megállapodás született,

és a hozzájárulások jelenlegi  rendszere változatlan marad.

Tehát hozzánk hasonlóan Európa is  a jól ismert receptet követi.

De hogy fog kinézni a következő uniós  költségvetés? Ez már egy másik történet!