David McAllister, a Parlament előadója válaszol a civil társadalom kérdéseire a Szerbiának az EU-csatlakozás érdekében tett előrehaladásáról szóló 2015-ös jelentés néhány fő témájáról.

Szerbia 2015-ben – Koszovó, migráció és gazdasági reformok

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/19109079/n004-0039-huxx.srt

Szerbia az EU-csatlakozás útján halad.

De a tagsághoz vezető út nem könnyű.

Mind az EU, mind Szerbia polgárainak  vannak kérdéseik és aggodalmaik.

David McAllister válaszol ezekre,  aki a Külügyi Bizottság tagja

és a csatlakozási tárgyalásokról szóló  2015-ös jelentés szerzője.

Úgy tűnik, Szerbia jól halad  az EU-csatlakozás útján.

Előrehozták az infrastruktúra-projektjeiket,

hogy megfeleljenek az uniós normáknak,  főleg a víz és szennyvíz terén.

Van valami terv arra,  hogy növeljék az EU beruházásait

a közös környezetvédelmi  projektek gyorsítására,

amilyen a Duna és a Száva  tisztábbá tétele?

Szerbia csak akkor csatlakozhat az Európai  Unióhoz, ha minden feltételt teljesített.

Természetesen az infrastrukturális és  környezeti feltételeket

javítani kell Szerbiában.  A kormány dolgozik ezeken az ügyeken,

Egész biztos vagyok abban, hogy a  felkészülés végére Szerbia képes lesz

minden követelmény teljesítésére,  amelyet mi, európaiak támasztunk.

Vajon a tagállamoknak vissza kell küldeniük  a harmadik országok polgárait Szerbiába

és a nyugat-balkáni térség országaiba?

Mit gondol erről, ez része a megoldásnak  az ön véleménye szerint?

Gondoskodnia kell Szerbiának azokról  az emberekről, akikről az EU nem akart?

Meg kell különböztetnünk a sokféle  nehézséggel küzdő származási országokat,

a menekültek tömeges beáramlásával  küzdő szomszédos országokat,

belépnek az Európai Unióba,  belépnek a schengeni térségbe,

majd Macedónián és Szerbián áthaladva  elhagyják a schengeni térséget és az EU-t,

végül Horvátországban ismét az EU-ba és  Szlovéniában a schengeni térségbe érnek.

El kell tehát érnünk, hogy  Görögországban hozzuk meg a döntéseket.

Ezért van nagy szükségünk  a migrációs csomópontokra.

Megfelelő regisztráció kell,  és miután ez megtörtént,

szükségünk van egy olyan rendszerre,  amely elosztja az embereket

azokban a tagállamokban, amelyek  készek együttműködni ebben a kérdésben.

Vajon a megállapodás aláírása  a kapcsolatok normalizálásáról

valójában azt jelenti, hogy Szerbia  elismeri Koszovó függetlenségét?

A megállapodás azt jelenti,  hogy Szerbia elismeri Koszovót?

Nem Koszovó hivatalos  elismeréséről van szó.

Az EU 23 tagállama  hivatalosan elismeri Koszovót,

de van öt tagállamunk,  akik nem ismerik el Koszovót.

Amit elvárunk, az végső soron az,  hogy ez a folyamat fokozatosan

a kapcsolatok átfogó rendezéséhez vezet  Szerbia és Koszovó között addigra,

amíg befejeződnek  Szerbia csatlakozási tárgyalásai,

és kilátást nyújt arra, hogy a két ország  képessé váljon a teljes körű joggyakorlásra,

és hogy a két ország képessé váljon  kötelezettségei maradéktalan teljesítésére.