A La Tribune és a La Libre Belgique lapok újságírói vitatják meg a hét legfontosabb eseményeit. Többek között szó lesz az EU–Kína találkozóról, amelyen kínai újságírók nem vehettek részt.

Sajtószoba: Az EU a globális színtéren

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15268315/d003-0012-hu.srt

Jó napot kívánok, köszöntöm önöket  a Sajtószoba műsorában.

Kínáról, Brazíliáról és a terrorizmusról  lesz szó. Ezek voltak a címlapsztorik.

Caroline Grassoval, az EuroparlTV  munkatársával lapszemlézünk.

Vendégünk Sabine Verhest,  a La Libre Belgique újságírója,

és Florence Autret,  a La Tribune brüsszeli tudósítója.

Köszönöm a vendégeknek,  hogy elfogadták a meghívást.

Néhány napig  a címlapokra került Kína,

az első brüsszeli EU–Ázsia  nemzetközi csúcs kapcsán.

A kínai miniszterelnök,  Ven Csia-pao járt itt.

Tárgyaltak a kereskedelemről,  az emberi jogokról,

Európa arra kérte Kínát,  hogy értékelje fel a valutáját.

Jelenleg ugyanis az uniós export  számára hátrányos az árfolyam.

Ekkor Ven Csia-pao arra kérte az EU-t,  hogy ne gyakoroljon nyomást Kínára.

Rövid távon Ven Csia-pao időt  és rugalmasságot kért.

Nem vagyunk benne biztosak,  hogy teljesen átment az üzenet.

Tudjuk, hogy a kínai miniszterelnök,  akinek az országában bővül a gazdaság,

Ven Csia-pao Görögországban is járt,

ahol megállapodást írt alá  George Papandreou miniszterelnökkel.

Szó volt arról is, hogy felvásárolják  a görög adósság egy részét,

amennyiben Görögország koncessziót  biztosít Kínának bizonyos kikötőkben.

Ezek közé tartozik Pireusz, az egyik  legnagyobb földközi-tengeri kikötő.

A sajtó természetesen nem hagyta  szó nélkül Kína nyomulását.

A Daily Telegraph „Új selyemút Európába”  címmel közölt cikket.

Ironikus módon a francia  Médiapart hírügynökség

úgy foglalta össze az eseményeket,  hogy „Kína felvásárolja Görögországot!”

Kína egyre inkább helyezkedik  Európában. Florence, mit gondolsz erről?

El lehet rajta gondolkodni,  hogy Görögország trójai faló lesz-e?

Ez a trójai háború fordítottja, amikor a  ázsiaiak hódítják meg a kontinensünket.

El lehet gondolkodni, hogy ha Kína  felvásárolja a görög adósság 15%-át,

akkor akár a pénzügyminiszterek  tanácsában is helyük lehetne.

Tekinthetünk úgy is a dologra,  hogy a kínai növekedés mindenkinek jó.

Az erős jüan probléma  az exportőreinknek,

ugyanakkor csökkenthetjük  az importköltségeket.

Franciaország kereskedelmi deficitje  sokkal nagyobb lenne,

ha 10 vagy 15 százalékkal felértékelnék  a jüant, mert csökkenne a vásárlóerő.

Ezért szerintem mindkét félnek  van igazsága.

Néhány hete vagy hónapja,  amikor a görög válság a tetőfokán volt,

a törökök Athénban tettek  kereskedelmi javaslatokat.

Szorosabb együttműködést  kértek a görögöktől.

Lehet hogy lesz ebből valami,  lehet hogy nem. Sabine.

A törökök görögországi jelenléte előnyös.

A kereskedelmi kapcsolatok fenntartása  elősegíti a békefolyamatot.

Ha ez azt jelenti, hogy Görögország  kevesebbet költ fegyverkezésre,

és ezeket az összegeket szociális célokra  fordíthatja, akkor ez jó dolog.

Az EU–Ázsia csúcsot aggódva  figyelték az újságírók

a csúcstalálkozó hete során.  Mi történt, Florence?

Az EU–Kína csúcs végén egy  sajtótájékoztatóra került volna sor.

A kínai hatóságok viszont arra kérték  a Miniszterek Tanácsát,

hogy ne engedjék be a kínai újságírókat,  mert ők nemkívánatosak.

Annak ellenére, hogy az uniós  intézmények akkreditálták őket.

Először a Tanács sajtóosztálya  beleegyezett ebbe,

így az akkreditált újságírókat  nem engedték be, akik panaszkodtak.

A végén az intézmények meggondolták  magukat és mindenkit beengedtek.

A végén a kínaiak, mivel nem tudták  érvényesíteni akaratukat,

egyszerűen lemondták  a sajtótájékoztatót.

Ilyenre már volt példa az EP-ben  Oroszország kapcsán.

Egy másik téma az európai sajtóban  a terrorveszély volt,

amelyet az USA adott ki  Európában október elején.

Ez a figyelmeztetés felhördülést  keltett Európában.

Ez volt az első alkalom, hogy Európa  egész területére figyelmeztetést adtak ki.

Ez az egyoldalú figyelmeztetés  nem kis reakciót váltott ki az EU-ban.

Thomas de Maizière  német belügyminiszter szerint

az USA hozzájárult  a félelem terjesztéséhez.

Belgium minimalizálja a riasztást,  mert nem akar pánikot kelteni.

Nagy-Britannia és Svédország  azonban komolyan veszi.

A média valós és közelgő  veszélyekről beszélt,

míg a kormány azt javasolta,  hogy emeljék fel a készültségi szintet.

foglalkozott a veszély tálalásával  a médiában.

hogy a veszély mennyire volt valódi,  kézzelfogható és veszélyes.

- Ezt tudjuk már?  Igen. Globális fenyegetettségről van szó.

de 25 fiatal  európai dzsihádistáról van szó,

akik Afganisztánban és Pakisztánban  vettek részt tréningen.

Az volt a tervük, hogy Európában  hajtanak végre akciókat.

Európai útlevelük van,  nehezebb azonosítani őket.

Az amerikaiaknak  magyarázkodniuk kellett.

A belügyminiszterek október 7-i  találkozóján került szóba a téma.

az amerikai belügyi biztonsági részlegtől,  mivel ez a figyelmeztetés probléma.

A szakértők szerint a pánik már siker  az al-Káida számára.

Még a francia védelmi- és titkosszolgálat  vezetője is úgy gondolja,

hogy az Eiffel-torony lábánál  járőröző katonák,

akiket a tévében és  az újságokban láttunk,

ingyenreklám és adomány  az al-Káida számára.

Kérdésem a vendégeim felé:  jobb félni mint megijedni?

Ezt a figyelmeztetést  közzé kellett tenni? Florence.

Nem vagyok a terrorveszélyek  szakértője Európában.

Ez Európa örök problémája  a biztonsági kérdések terén.

Az elmúlt ötven évben teljesen  összenőttünk az USA-val.

Ez nem változott meg  a terrorveszéllyel.

A hírszerzés terén le vagyunk maradva  az Egyesült Államok mögött.