Magasabb fizetésekkel és jobb karrierlehetőséggel csábítják amerikai egyetemek Európa legjobb elméit. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet ezért mindent megtesz azért, hogy itt tartsa a kutatókat. Két olasz fiatal története.

Riport: Agyelszívás

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/14936095/m003-0075-hu.srt

Agyelszívás. Európa támogatások  híján elveszti a képzett munkaerőt.

Az EP-képviselők szerint  a kutatásra kell koncentrálni,

hogy gyorsuljon  a gazdasági növekedés.

Genfben jártunk, az Európai Nukleáris  Kutatási Szervezetnél.

Európa és a világ legjobb fizikusai  dolgoznak itt.

Itt találhatók a világ legjobb elméi.

Ez a CERN,  az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet.

A nemzetközi laboratórium Svájc  és Franciaország határán található.

Alessio Bonato olasz kutató  két évvel ezelőtt kezdett itt dolgozni.

A 29 éves kutató  a Hamburgi Egyetemen doktorált.

Kutatását a CERN-ben az amerikai  Hopkins Egyetem finanszírozza.

Nem kerestem célzottan amerikai  egyetemet.

Az ajánlat versenyképes volt,  az egyetemnek jó hírneve volt.

Ő is együttműködött amerikaiakkal,  az MIT-val Bostonban.

De úgy döntött, hogy végül az olasz  Torinói Egyetem ajánlatát fogadja el.

Mindkét kutató a világ legnagyobb  részecskegyorsítójával dolgozik.

Itt elemzik a felgyorsított részecskék  közötti kölcsönhatást.

A cél az ősrobbanás megismétlése,  és az anyag eredetének megismerése.

Alessio tanulmánya az amerikai kutatás  hírnevét öregbíti,

Robertáé viszont az olasz kutatásét.

Ő azon kevés olasz egyike,  aki kutatói ösztöndíjat kapott

a kormánytól, amely próbálja  megakadályozni az agyelszívást.

Hároméves külföldi tapasztalattal  rendelkező fiatalok kutatásait támogatják.

A szerződést legfeljebb hat évre  meghosszabbíthatják.

és ugyanakkor a CERN központban  kutatást is végeztem.

Robertának és Alessionak  közös a háttere.

De mit gondolnak az olasz rendszerről,  miután amerikai egyetemnek dolgoztak?

Olaszországban nem mindig működik  megfelelően a rendszer.

Gyakran valakinek a fiát vagy unokáját  választják be egy csoportba,

csak azért, hogy szívességet tegyenek.  Ez nem történhetne meg az USA-ban.

Ott a csoport teljesítményétől függ  a támogatás.

Olaszországban máshogy van. Egy  vizsgát kell letenni, hogy felvegyenek. 

Az amerikai egyetemeknek  szabad kezük van,

mivel több forrás áll rendelkezésükre és  szabadabban kezelhetik őket.

A támogatásban van a különbség,  nem az oktatás minőségében.

amikor egy csoport egyetemistával  a CERN központba látogatott.

A nemzetközi központban dolgozók  10%-át teszik ki.

A CERN-ben négy kísérletből hármat  olaszok vezetnek.

A szakértelem olasz, de a pénzügyi  támogatás külföldről jön.

Jelenleg problémánk van a kutatói  ösztöndíjak felajánlásában,

ami egy kétéves szerződés  a fiataloknak a PhD után.

Olaszország GDP-je  1,1%-át költi kutatásra.

Ez messze van még  az Európai Bizottság 3%-os céljától,

amellyel az  EU versenyképességét növelnék.

Néhány kutató szerint az olasz fizetések  európai szinten alacsonyak,

az amerikai fizetések pedig  több mint kétszer akkorák.

Olaszországot elhagyják a képzett  elmék, külföldről pedig nem jön senki.

Nagyon kevés külföldi kutató vagy tudós  jön Olaszországba

Szerintem ez azért van, mert az  ajánlataink nem versenyképesek,

nem azért, mert nincsenek jó  csoportjaink.

Alessio úgy döntött, hogy nem jön vissza  Olaszországba, és inkább külföldön

dolgozik a magasabb fizetés és a jobb  karrierlehetőség reményében.

Szeretek dolgozni, utazni, különböző  helyeken élni, tapasztalatokat szerezni.

Nincs honvágyam,  és ezért több lehetőségem is van.