A történelem legsúlyosabb atomkatasztrófája örökre megváltoztatta Európa történelmét. Az EuroparlTV az 1986 áprilisában történt csernobili katasztrófára tekint vissza.

Az EU története: A csernobili atomkatasztrófa

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15962823/v001-0020-hux_mf.srt

A CSERNOBILI ATOMKATASZTRÓFA  1986. ÁPRILIS 26.

Az éjszaka közepén,  helyi idő szerint 1.23-kor

Ukrajnában két hatalmas robbanás rázta  meg a csernobili atomerőmű 4-es reaktorát.

A reaktor ellenőrzött lekapcsolására  tett kísérlet rosszul sikerült.

Mindezt egy mindeddig példátlan  atomkatasztrófa követte.

A robbanások elmozdították helyéről  a reaktor több mint 1000 tonnás tetejét.

Mivel a létesítménynek nem volt védőburka,  a reaktormag szabadon maradt.

és több tonnányi erősen radioaktív  anyagot lökött a légkörbe.

A balesetért emberi mulasztások sora,  a hatékony felügyelet

hiánya és az RBMK típusú reaktorok  szerkezeti hiányosságai okolhatók.

A kommunista rendszer kudarcának  tekintettük.

Mindenki tudta, hogy a szovjet erőművek  és felszerelések - az atomerőműveket is

ideértve - általában véve nagyon rossz  állapotban voltak.

A kommunista rezsim végének  bizonyítéka, előjele is volt.

Képtelenek voltak irányítani  a gazdaságot, az atomerőműveket, bármit.

hogy német atomerőművek esetében is  történtek komoly zavarok.

A biblisi meghibásodásoknál például  majdnem bekövetkezett a legrosszabb.

Előtte pedig ott volt az  1978-as harrisburgi eset.

Tehát nem mondhattuk, hogy ez csak  Oroszországban történhet meg.

Ennek a mítosznak Fukusima vetett véget.

Az erőmű közelében több munkás perceken  belül meghalt az erős sugárzás miatt.

„Likvidátorok” ezrei voltak olyan  sugárdózisnak kitéve,

amelyről ma már tudjuk, hogy rövid  idő alatt is halálos.

A Szovjetunió minden óvintézkedés  nélkül küldött embereket Csernobilba,

A szomszédos Pripyat városát csak  36 órával a baleset után evakuálták.

A lakóknak fogalmuk sem volt, hogy  halálos dózisú sugárzásnak voltak kitéve.

Az elkövetkező hetekben Európa nagy  részét radioaktív felhő borította be.

Még 2000 kilométerre, Törökországban is  megnőtt a pajzsmirigyrákos esetek száma.

Az erőmű 30 kilométeres körzetét  lezárt területnek nyilvánították,

amely több generáción át lakhatatlan  marad.

A katasztrófa  és hosszú távú következményei

A katasztrófa Európa-szerte az atomenergia  ellen fordította a közvéleményt,

és hozzájárult a zöldek politikai  megerősödéséhez.

mert rájöttem, hogy minden az  energiaiparról és az atomenergiáról szól.

Emlékszem, mennyire fontos hatással volt  rám, egyre inkább

elköteleződtem a környezetvédelem  mellett.

26 évvel Csernobil után 196 atomreaktor  működik Európában.

11 oroszországi reaktor típusa megegyezik  a csernobili 4-es reaktoréval.