A Parlament második jelentését készíti a magyarországi helyzetről. Gál Kinga magyar EP-képviselőt és a portugál előadót, Rui Tavarest kérdeztük.

Négyszemközt: Aggasztó jogi és politikai fejlemények Magyarországon?

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/16279171/n003-0245-hux.srt

2012-ben egy Orbán Viktor miniszterelnök  által összeállított új alkotmányt fogadtak el.

Kritikusok szerint a kormánypárt,  az Orbán által vezetett Fidesz

azóta lépéseket tett az igazságszolgáltatás  és a média irányítására.

Júniusban az EP  politikai állásfoglalást fogad el

az alapvető jogok helyzetéről  Magyarországon.

Rui Tavarest kérdeztük a Zöldektől  és Gál Kingát az ENP-től:

Veszélyben a demokrácia Magyarországon?

Ha azt értjük demokrácia alatt,  hogy a többség van hatalmon,

akkor ami Magyarországon történik,  az demokrácia,

mert a kormányt választották, és  kétharmados többsége van a parlamentben.

Ha a demokrácia alatt a Szerződés  2. cikke szerinti értékeket értjük,

és hogy ezt a többséget követően  egy új többség fog jönni,

hogy ebben semmi  fennmaradt nem korlátozza,

A válaszom egyértelműen, hogy nem,  és a jogállamiság sem.

hogy ha van egy  szabadon választott parlament,

amelyben többséget kapott  egy párt, egy frakció,

Magyarország esetében  jelentős többséget,

akkor az emberek változásokat akarnak,

Közelmúltbeli levelében  Barroso, a Bizottság elnöke

aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmány  legutóbbi módosításával kapcsolatban.

Igaza van?  — Számos rendelkezést tartalmaz.

Rendelkezéseket a választási  kampányról, a hajléktalanokról,

Van egy új alkotmány,  amelynek négy módosítása van,

és természetesen kétségkívül  indokoltak az alkotmány

legutolsó módosításával  kapcsolatos aggályok.

Számtalan szabálysértési eljárás  van folyamatban sok tagállamban,

amelyek nincsenek teljes összhangban  az acquis communautaire-rel,

akkor a Bizottság feladata,  kötelessége, hogy lépjen,

szabálysértési eljárást kezdeményezzen,

aztán meg lehet változtatni  a figyelmeztetés hatására,

és ha ez nem történik meg,  a Bírósághoz kerül a kérdés.

Lehet, hogy az EU-nak alkalmaznia kell  a Lisszaboni Szerződés 7. cikkét,

amelynek értelmében a tagállamok elvesztik  szavazati jogukat az EU Tanácsában,

ha megsértik az EU alapvető értékeit.  Ön szerint sor kerülhet erre?

Az első dolog, amit elolvasunk  az Unió szerződésében, a 2. cikk.

Ez kimondja, hogy „Az Unió az emberi  méltóság tiszteletben tartása,

a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség,  a jogállamiság, valamint az emberi jogok

— ideértve a kisebbségek jogait —  tiszteletben tartásának értékein alapul.”

Ez viszonylag új.  2009 óta van a szerződésben.

Tehát ebben Magyarország  tagállamként részt vett,

a kisebbségek jogaival kapcsolatos  részt Magyarország javasolta.

Magyarország írta alá elsőként a  Lisszaboni Szerződést az új cikkel.

A 7. cikk szerinti eljárást soha nem  foganatosították, nem kezdeményezték,

senki nem tudja tehát, hogyan működik.

Nagyon remélem,  hogy ha ennek kell jönnie,

csak nagyon objektív kritériumok  alapján kerülhet sor rá.

Mi a következő lépés a mai vita után?

Előterjesztünk egy jelentéstervezetet  az Állampolgári Bizottságban,

ami a Parlament állásfoglalása  értelmében feladatunk.

Erre az elkövetkezendő  hetekben kerül sor.

Aztán jönnek a módosítások.  Majd elküldjük a magyar kormánynak.

Lehetőséget adunk a magyar kormánynak,

hogy megjegyzéseket tegyen a jelentéshez

mielőtt szavazunk róla a plenáris ülésen.

Több munkadokumentum  elkészítése után elértünk

az állásfoglalás-tervezet  véglegesítésének szakaszába.

Ezt követik a tagok,  a frakciók módosításai,

nem volt más,  mint egy újabb politikai kérdés,