A jelenlegi gazdasági helyzetben nem csoda, hogy nehezen döntöttek a tagállamok a görög mentőcsomagról. A döntés szerinte demonstrálja az európai egységet, még ha a baj ezzel nem is szűnt meg azonnal.

Négyszemközt: Sharon Bowles EP-képviselő a válság tanulságairól

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/14861807/N003-0053-HU.srt

Sharon Bowles,   a gazdasági bizottság elnöke.

Egy igen érdekes dologgal foglalkozik   most az EP-ben,

Talán ez nem az a figyelem, amire vágyik.

A tendenciák befolyásolják a munkánkat.

Itt van a gazdasági válság,   a makrogazdaság és az euró ügye,

a versenypolitika és a bankok   összevonásának problémája.

Továbbá az adópolitika a   szegényebbek megadóztatásáról.

Azt is lehet mondani, hogy mind a négy   osztály teljes gőzzel dolgozik.

A görög válság miatt egyértelműen   válsághelyzet alakult ki.

Görögország nem az egyetlen ország.   Csak a jéghegy csúcsa.

Ha a történelemben visszamegyünk   az euró bevezetéséhez,

azt mondják, hogy minden tagállam   bizonyos fokig igénybe vette

a befektetési bankok segítségét   a helyzet feljavításához.

De volt egy kollektív politikai akarat,   hogy ez így legyen.

Az euró bevezetése és működőképessé   tétele fontosabb volt.

Az Eurostatot azért kritizálták akkor,   hogy nem pontos információkat gyűjt,

A tagállamok kormányai által közölt   információkra kell hagyatkozniuk.

Mindannyian különböző módon   könyvelnek. Néhányan régi módian.

Igen, ez az eset. 2005-ben próbáltak   könyvvizsgálói hatalmat adni

az Eurostatnak, a tagállamok azonban   blokkolták a döntést.

Mindig ez a probléma, ha egyhangú   szavazásra kerül a sor.

Attól kezdve létrehozták   a statisztikai magatartási kódexet,

majd pedig az statisztikairányítási   tanácsadó testületet, 

vagy egy ehhez hasonló nevű szervezetet,

hogy külső megfigyelők, szakértő   statisztikusok tanulmányozzák,

hogyan alkalmazták   a magatartási kódexet.

Ezt követte egy szakmai vizsgálat,   ahol az Eurostat és egy tagállam

egy másik tagállamot ellenőriz és fordítva.

Én voltam a témafelelős,   amikor kiépítették a rendszert.

és szerettem volna,   ha nagyobb hatalma van

az Eurostatnak a szakmai vizsgálat során,

hogy a statisztikusok alaposan   tanulmányozhassák az adatokat.

mivel a Tanácsban nem sikerült   egyhangúságot biztosítani a kérdésben.

A német elnökség alatt mondták,   hogy nem lehet ezt megtenni.

Az Eurostat egyik képviselője mondta,   hogy több az értékpapírosított adósság,

Biztos benne,   hogy mindent fel tudnak deríteni?

Sosem lehet biztos az ember arról,   hogy mindenki tisztességesen jár el.

De szerintem egyre jobban   a helyzet urai vagyunk.

Vannak kapcsolatok,   a bankokkal vannak kapcsolatok.

Az emberek mozognak,   és lesznek mendemondák.

de nem léteztek eszközök azok   kivizsgálására.

Az a kérdés, hogy az értékpapírosítás   minden formája rossz-e.

Ha más területeket is megvizsgálunk,   amelyben Európa érdekelt,

mint például az új energetikai   infrastruktúra kiépítése,

amelyek szükségszerűen az   értékpapírosítási folyamaton múlnak,

ahol valaki megkapja a pénzt azok   kiépítésére,

Vannak tehát tőkeprojektek, amelyek   befolyással lehetnek a mérlegre,

ahol az értékpapírosítás nem rossz dolog.

Tehát azért, mert volt néhány   rossz értékpapírosítás,

amely a jelzáloghitelekkel és értékvesztett   eszközökhöz volt köze,

csak azért, mert történt   értékpapírosítás,

amikor az emberek nem voltak biztosak   abban, hogy jó vagy rossz lett volna,

Azt mondják például, hogy néhány olasz   város közvetlenül pénzt kap,

cserébe pedig a jövőbeni   parkolócédulákat adják el.

és az parkoló eladása és a pénz   beszedése között?

Csak úgy történik, hogy az értékpapírt   nem közvetítik.

Nem vagyok benne biztos,   hogy ezt a csomagot használták volna.

akkor látja a köz- és   magánszféra bevonásával készülő

kezdeményezéseket,   ahol hasonló az eljárás.

Valamit elvégez, a jövőbeni pénzfolyam   reményében.

De mindez lehetővé teszi a dolgok   gyorsabb elvégzését.

Ön szerint sikerül levonni   a görög válság tanulságait?

Rövid távon megoldja a problémát az   eurózóna országainak

Görögország hosszú kilábalás elé néz.

De megtanultuk-e a leckét?   Nem lesz-e több válság?

Soha nem lehet azt mondani,   hogy soha. Tanultunk az esetből.

A válság nyomása alatt megtanultuk ezt,

Nem csak Görögország adósodott el   túlzottan a válságban,

mindenkinek romlott   az adóssághelyzete.

Ezért kicsit kevésbé vagyunk bőkezűek   a kisegítést illetően.

Ezért nehéz körülmények közt kell   tárgyalnunk,

Az a tény, hogy ilyen körülmények   között tárgyalták meg,

mutatja, hogy mennyire elkötelezettek   vagyunk az európai egység,

és csak a javunkra szolgálhat,   ha előrelépünk.

Ahogy próbáljuk a gazdaságélénkítő   terveket mindenhol keresztülvinni,

és újraépíteni a pénzügyi alapot és a   gazdaságunkat,

de szerintem megvan az alapvető egység,   hogy legyőzzük ezeket a nehézségeket.

Sharon Bowles, köszönöm szépen.   - Köszönöm szépen.