Miből gazdálkodik az EU? A vámokból és illetékekből befolyó bevételek mellett a tagállamok befizetései teszik ki a büdzsé oroszlánrészét.

Hogyan működik az EU?: Ki adja a pénzt az uniós költségvetésbe?

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/14899729/V003-0015-HU.srt

Honnan teremtik elő a pénzt  az uniós költségvetéshez?

A rövid, de nem egyszerű válasz:  elsősorban az adófizetőtől.

a kérdést részletesebb  magyarázatot igényel.

Az EU alapító atyái azt szerették volna,

hogy saját adóból finanszírozzák  a Közösséget.

Az EU egyik elődjét,  az Európai Szén- és Acélközösséget

az acél- és szénipar megadóztatásával  finanszírozták.

Annak ellenére, hogy továbbra is vannak,  akik közösségi adót szeretnének,

az EU-t most szinte kizárólag a  tagok hozzájárulásából finanszírozzák.

Az uniós költségvetés egyik részét a  hagyományos saját források képezik.

Ezek elsősorban kereskedelmi vámok  és illetékek a harmadik országoktól.

Ez a külföldi adófizetők hozzájárulása az  EU-s költségvetéséhez.

A tagállamokban beszedett áfa egy része  is az uniós büdzsébe folyik.

De a nemzeti bevételen alapuló  GNI-alapú saját források képezik

A költségvetés eredetileg  a közös vámbevételekből állt.

Ezt váltotta az áfából befolyt  hozzájárulás. Ez volt az eredeti rendszer.

Ez azonban elégtelen volt,  így létrehoztak egy új forrást.

Ez a tagállamok bruttó  nemzeti jövedelmén alapult.

A gyakorlatban egyre inkább a tagállami  hozzájárulásra helyeződött a hangsúly.

de eltérő gazdasági helyzetű  tagállam példáját.

Hollandia az EU egyik leggazdagabb,  Románia az egyik legszegényebb tagja.

A GNI-alapú hozzájárulás a bruttó  nemzeti jövedelem 1%-a körül van.

Hollandia esetében 2010-ben  ez 4 milliárd euró.

Hollandia az uniós büdzsé 4%-át  finanszírozza,

Románia hozzájárulása  pedig 1% körül mozog.

Habár a rendszer nem igazán átlátható  a polgárok számára,

a vélt egyenlőtlenségekkel a  költségvetési tárgyalások során

Ha a büdzsét elsősorban közvetlen  adókon keresztül finanszíroznánk,

és a Parlament hatáskörébe tartozna  egy ilyen adó kivetése,

akkor sokkal nehezebb lenne tárgyalni  a többletbefizetésekről.

Ez pedig az örök vitához vezet vissza

azon tagállamok közt, amelyek  többet fizetnek be, mint amennyit kapnak,

és azok közt, amelyek  többet kapnak, mint amennyit befizetnek.

De erről egy következő adásban lesz szó.