Mindez 2005-ben történt, amikor a franciák többsége népszavazáson mondott nemet az új uniós dokumentumra. Az alkotmányszerződés főbb elemeit megőrző lisszaboni szerződés négy évvel később lépett életbe.

Az EU története: Franciaország nemet mond az uniós alkotmányszerződésre

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/13736211/V001-0001-HU.srt

Megérkezett a népszavazás eredménye.

Franciaország elutasítja az uniós   alkotmányszerződést.

2005. május 29-én a franciák döntöttek

Fél évvel a referendum előtt még az   igenek vezettek a felmérésekben.

De néhány hetes intenzív kampányt   követően

Május 29-én otthon voltam, de   emlékszem az előtte való két hétre.

Keresztülutaztam Franciaországot,   északról délre.

A referendum előtti napokban a nemek   kerültek többségbe.

A népszavazás napján   egyértelmű volt a helyzet.

Az eredményt   2005. május 29-én közölték.

A franciák közel 55%-a szavazott az   alkotmányszerződés ellen.

Ahogy jártam az országot északról dél   felé, és néztem a vélemények alakulását,

már láttam, hogy a népszavazás elbukott,   mert rengeteg olyan kérdést kaptam,

amelynek semmilyen köze nem volt a   szerződéshez.

Sok emberrel találkoztunk   a fórumokon és a vitákon,

akik meg szerették volna érteni   az alkotmányszerződést.

Először fordult elő, hogy egy uniós alapító   tagállam elutasított egy szerződést.

Hirtelen bizonytalan lett az EU jövője.

De vajon az alkotmányszerződés ellen   voltak a franciák?

Probléma volt a nyugdíjakkal   és a támogatás hiányával.

Mindenféle kérdés felmerült, kivéve azok,   amelyekről beszélni szerettem volna.

Az ellenzők kritizálták az uniós   alkotmányszerződést,

mert egy túl liberális társadalmi-gazdasági   rendszert akart megvalósítani.

A híres Bolkestein-irányelv   csak rontott a helyzeten.

A világon sehol sem vésik kőbe   az ilyen politikákat,

a tőke, áruk és szolgáltatások   szabadságát.

Akik ellenezték a szerződést,   az Unió egészének ártottak.

Ők azok, akik nem szeretnék,   hogy fejlődjön az európai integráció.

kritizálták azt is, hogy népszavazást   tartottak a szerződésről.

A referendumok a demokratikus   konzultáció eszközei,

amellyel együtt építhetjük fel az Uniót.

Ha Schuman és az integráció alapító atyái   referendumot rendeztek volna

arról, hogy Franciaország elmélyítse   kapcsolatát a németekkel,

az emberek 98%-a,   köztük az Elzászban élő szüleim

Öt évvel a francia népszavazás után

a lisszaboni szerződés átvette   az alkotmányszerződés helyét.

Ez egy új szerződés az Unió számára,   de új kihívást is jelent,

egy komoly gazdasági   és pénzügyi válság idején.