Izland csatlakozási tárgyalásai folyamán a halászat lehet az egyik legkényesebb téma. Szakértők szerint ezen múlthat az is, hogy támogatja-e majd az izlandi közvélemény, hogy az ország az EU tagja legyen.

Re-Akció: Izland – háborgó vizek

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15051433/P004-90903-001-HU.srt

Izland nemrégiben benyújtotta uniós   csatlakozási kérelmét.

A halászok és gazdák attól félnek, hogy   az EU miatt elveszthetik állásukat.

Pillanatfelvétel a példa nélküli   válság által sújtott országról.

Kevesen laknak itt, 150 km-re   Reykjavíktól.

Nagyon kevés gazdaság van erre, ezen a   vidéken birkák legelnek.

Nyaranta itt dolgozik Asberg is egyik   fiával.

Asberg gyakran beszélget erről a nyugati   fjordoknál élő gazdákkal.

Hogy jó dolog-e az uniós csatlakozás?   Talán igen, de Asberg kételkedik.

Ez egy nagy probléma nekünk,   gazdáknak.

Úgy gondolom, hogy a csatlakozás nem jó   a mezőgazdaság számára.

Jó lehet a valutánknak, az izlandi   koronának,

amelynek jelenleg   nagyon rossz az árfolyama.

Az izlandi mezőgazdaság törékeny, és   európai szinten nem versenyképes.

A gazdáknak sokszor a városban kell   munkát keresniük,

A mezőgazdaságnak szüksége van a   támogatásokra.

Nem vagyunk elég erősek a támogatás   nélküli szabad kereskedelemhez. 

Meglátjuk, hogy a tárgyalások ezt   lehetővé teszik-e vagy sem.

Izlandnak nincs választási lehetősége. Ez   a legsúlyosabb válság a függetlenség óta.

Az ország nem tudta, hogy mi vár rá,   miután tavaly összeomlott a bankszektor.

A vészhelyzetben Európa tűnt a   megmentőnek, de az ország megosztott.

Az uniós csatlakozás legfőbb ellenzői a   kormányban találhatók.

Júliusban a parlament kis többséggel   megszavazta a csatlakozási kérelem

benyújtását, azóta viszont   felkorbácsolódtak az indulatok.

A végén nemet mondunk majd a   népszavazáson.

Biztos vagyok benne, hogy az izlandiak   nemet mondanak.

Hogy koalíciós kormányában ne keltsen   feszültséget,

Jóhanna Sigurðardóttir miniszterelnök

A külügyminiszter, aki korábban halász   volt, magára vállalta

a feladatot, hogy meggyőzze az   embereket és az európaiakat,

hogy Izland jövője az Európai Unió van.

Nem titkolja, hogy vannak nehézségek is.

Szigetországi nép vagyunk a zord   észak–atlanti régióban,

és mindig is kételkedve tekintettünk a   külvilág felé.

Tudom, hogy ez érzelmi kérdés is lesz.

Igaza van abban, hogy sokan   óriási bürokráciának gondolják az EU-t,

és ahogy említette, a Szovjetunióhoz   hasonlítják.

Izlandon 30 éve kezdődött a vita   Európáról.

elszigeteltségükre büszkeséggel tekintő   izlandiak szemében Európa negatív.

Egy kicsit olyan, mint egy gyarmatosító   hatalom, amely meg akarja kaparintani

Izland forrásait, az energiát, a   halállományt, mindent.

Az embereknek igen furcsa elképzelésük   van az EU-ról.

az euroszkeptikusok rendszeresen   összegyűlnek a parlament előtti téren,

és napkeltétől napnyugtáig   elfoglalják azt.

Egy kis országnak sose lenne szabad   csatlakoznia egy ilyen szervezethez,

függetlenül attól, hogy milyen a gazdasági   helyzete.

de senki sem tudja, hogy milyen lesz a   helyzet ötven év múlva.

Izland fő diplomatája nem kerüli meg a   vitát,

de felhívja a figyelmet arra, hogy   valójában egy dologról van szó.

Ha sikerül számunkra kedvező eredményt   elérni a halászat területén,

akkor az izlandiak elégedettek lesznek.

A mezőgazdaság mellett a halászat az   izlandi gazdaság ütőere.

A halászok attól tartanak, hogy elnyeli   őket egy hatalmas rendszer,

Egyesek az izlandi vizekre érkező európai   halászoktól tartanak.

A 1970-es évek három tőkehal   háborújának emléke még friss.

Izlandnak sikerült elérnie, hogy   kiterjesszék a halászati területét.

Több hónapig folyt kiegyenlítetlen tengeri   csata

az izlandi parti őrség hajói   és a brit hadiflotta között.

Szerintem óvatosnak kell lennünk, és   alaposan meg kell vizsgálnunk az ügyet.

Nem mondhatunk le mindenről úgy, hogy   nem kapunk cserébe semmit.

Nem örülünk annak, hogy más   országokból jönnek ide halászni,

Először a saját halászainkat kell   megvédeni.

Vizsgáljuk meg alaposan az ügyet, és   meglátjuk, hogy csatlakozhatunk-e majd.

A csatlakozásról a kormánynak   népszavazást kell tartania.

A mostani állás szerint   leszavaznák a csatlakozást.