Az Európai Uniónak nincsen saját hadserege, de az Unió zászlaja alatt a világ több pontján is teljesítenek szolgálatot a tagállamok katonái. Legfőbb feladatuk a békefenntartás, konfliktusok és természeti katasztrófák esetén pedig a humanitárius segítségny

A-tól Z-ig: V mint védelem

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/14783433/j002-0024-hu.srt

Az Európai Uniónak   nincs saját hadserege.

Ennek ellenére az uniós zászló alatt a   világ minden részébe küldhet katonákat.

Ezek a katonák békefenntartó munkát   végeznek a nemzetközi konfliktusokban,

és segítenek a természeti katasztrófáktól,   konfliktusoktól fenyegetetteknek.

Az EU egyre inkább összehangolja   a külügyi missziókat.

A katonák három kontinensen szolgálnak,   és együttműködnek az ENSZ-szel.

A misszióknak különböző céljai lehetnek:

fegyverek megsemmisítése, más   hadseregek tanácsokkal való ellátása,

választások felügyelete, és a tengerek   védelme a kalózoktól.

Az EU vízi, légi és szárazföldi egységeket   is mozgósítani szeretne a jövőben.

1500–3000 EU-s katonának kell   bevetésre készen állnia.

Európának megvannak az eszközei   a műveletek végrehajtásához. 

Ez a tagállamok katonai   kapacitásán alapul.

De az EU-nak nincsen valódi   védelmi ereje állandó hadsereggel,

mert a tagállamok megosztottak   a kérdésben.

Ausztria és Finnország például semleges.

Az Egyesült Királyság és néhány   kelet-európai ország viszont

inkább együttműködik az USA-val, hogy a   NATO-n keresztül biztosítsák védelmüket.

De az EU-tagállamok egyetértenek   abban, hogy meg kell védeniük egymást.

Ha valamelyiküket megtámadnák,   mindegyiküknek segítenie kell.

Ez a kötelezettség nem vonatkozik   a semleges országokra,

vagy azokra, amelyeknek más katonai   szervezetekkel van megállapodásuk.