Az EU közös agrárpolitikájával (KAP) kapcsolatban sok téves feltételezés született már eddig. Paolo De Castro EP-képviselő, a mezőgazdasági bizottság elnöke szerint jobban el kell magyarázni és meg kell értetni a KAP lényegét.

Interjú: A mezőgazdasági bizottság elnöke szerint nem annyira bonyolult a KAP

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15148939/P005-00084-S-HU.srt

Paolo De Castro,   üdvözlöm az EuroparlTV-ben.

Önt a Mezőgazdasági Bizottság   elnökévé választották.

Ez egy fontos bizottság, mert ha   a lisszaboni szerződést ratifikálják,

akkor közös döntési joga lesz   mezőgazdasági ügyekben.

Fontos és megerőltető feladat.   Hogyan fog vele megbirkózni?

Először is tisztázzuk, hogy   a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés

továbbra is az Unió gazdasági   forrásainak több mint 40%-át jelenti.

Emiatt ez valóban óriási felelősség.

Ha az október 2-ai ír népszavazás   sikeres, akkor a közös döntés révén

a bizottság különleges   felelősségre tesz szert.

Ez volt az első, amit bizottsági   kollégáimnak mondtam,

mert talán még mindig nem fogjuk fel   ennek jelentőségét.

Nem sokan tudják, mit jelent   a közös döntési jog.

a Parlament mezőgazdasági   bizottságának hozzájárulása nélkül.

Megerőltető feladat és a ciklus kezdetén

nagy akadállyal, a pénzügyi kilátások   áttekintésével találja szembe magát.

Ahogy mondta, a mezőgazdaság az uniós   költségvetés 40%-át emészti fel,

az északi, nem mezőgazdasági országok   büntetnék a mezőgazdaságot.

A mezőgazdasági reform keretén belül   hogyan tervezi a működést azért,

hogy a mezőgazdasági költségvetést   megfelelő szinten tartsa?

Ez komoly kihívás.   Franz Fischler 2002-es reformja -

ez volt a félidős értékelés   - igen jelentős volt

és a költségvetési garanciát a   francia-német megállapodás biztosította.

Most a nehézség abból adódik, hogy   először a pénzügyi szemponttal kell

foglalkozni és utána a KAP reformjával.

Tehát megvédik a mezőgazdaságot   és mást is említenek.

Valóban. El kell tudnunk magyarázni azt,

hogy az Uniónak minek kell a KAP.   - Minek kell az Uniónak a KAP?

A KAP nem csak a tízmillió   uniós gazdának kell,

hanem az 500 millió uniós   állampolgárnak is. Ez a lényeg.

Ha azt akarjuk, hogy a mezőgazdaság   hasznos legyen a környezetre nézve,

tisztelje az állatok jólétét, ügyeljen   oda az élelmiszerbiztonságra,

a fogyasztók biztonságos ételeket   akarnak, fenntartható mezőgazdaságot,

elővigyázatos gazdálkodást,   a természeti források megóvását,

A Közös Agrárpolitikával   mindez elérhető.

A 2002-es reform a KAP-on   keresztül érkező finanszírozást

nem a termeléshez, hanem   a gazdák hozzáállásához kötötte.

A pénzt az uniós igényeknek való   megfelelés szerint osztják el.

Egyesek szerint, mivel nem   egy háború utóhatásait éljük,

ezért többé már   nincs szükség támogatásra.

A minőség garantálása érdekében   modern mezőgazdaságra van szükség.

Van egy másik érv, a termelők   azt mondják, keveset kapnak,

Olaszként Önnek egy nagyon fontos   példa a tej.

A tej litere 20–24 cent, de az európaiak   1–1,50 eurót fizetnek literéért.

A mezőgazdasági politika 1992 óta   nem foglalkozott az árakkal.

Az előállítási és a fogyasztói ár   közti különbség

Ezt tisztázni kell, másképp az   árbeavatkozást a KAP-nak tulajdonítjuk

Talán egyes amerikai lapok is.   - Egyes amerikai lapok is, valóban.

Aztán az amerikaiak 77 milliárd dollárt   költenek mezőgazdasági jogszabályra...

A reformok terén velük versenyzünk.   - Igen. Erre később visszatérünk.

A közvetlen finanszírozás a bevételekre   vonatkozik, de nem úgy mint azelőtt,

mert - ahogy említette - volt   igény a termelésre,

bizonyos mértékű kínálat kellett   egy bizonyos kereslet kielégítésére.

Most a finanszírozás   a hozzáállástól függ.

Bevezették a részleges függetlenítést   az igények kielégítése érdekében.

Térjünk vissza a KAP nagy -   talán nem is reformjára -

mondjuk az uniós   költségvetés áttekintésére.

Hogy folytatnak egy tárgyalást, amelyen   nehéz lesz megvédeni a KAP-ot?

A 2002-ből eredő ellentétek ellenére,   amikor Fischler reformot vezetett be

a francia-német költségvetési   megállapodásnak köszönhetően

A bizottság elnökeként   ma azt mondtam kollégáimnak,

nyissunk vitát a KAP   létezéséről, szükségességéről,

arról, milyen előnyökkel jár a KAP   az Unió állampolgárai számára.

Tegyük meg azonnal.   Most fogok kiadni egy kis füzetet,

amelyben elmagyarázom   az embereknek a KAP-ot

és uniós fővárosokba is elmegyek   és elmagyarázom az ottaniaknak.

A költségvetés témája előtt   próbáljuk meg megérteni azt,

hogy mit akarnak az emberek a KAP-tól   és mit tehet a KAP értük.

A Parlament bizottságot hoz létre   a válság kezelésére.

Amióta valaki csodát tett   a kenyérrel és a hallal,

van egy probléma: ha a takarót   az egyik oldalra húzzuk,

ez az Unió céljait alkotó   innováció, fejlesztés

a lisszaboni stratégia, amelyet a svéd   elnökség újjá akar éleszteni,

akkor hogyan húzhatjuk át   a másik oldalra is?

Egy kihívással felelek erre.   Ha a KAP-ot jobban ismernénk,

akkor a súlyos gazdasági válság idején

az emberek látnák azt, hogy   mennyire hasznos a KAP.

Egyre több forrást vizsgálhatnánk meg.

Én Dél-Olaszországból jöttem, a térség   komolyan szenved a válság miatt.

Tudja, hogy a „kanapé körzet” munkásai

Melfiből, Apuliából hová mennek?   Gazdaságokban dolgoznak.

A mezőgazdaság mindig is   a foglalkoztatás tartalékaként szolgált,

amikor az ipar már   nem tudta eltartani a munkásokat,

akkor a mezőgazdaság   szociális ütközőként szolgált.

Az árak borzasztóan alacsonyak,   a KAP finanszírozás csökkent

és ezért ezeket a munkásokat   nem tudja támogatni.