Horvátországgal bővülhet huszonnyolc tagúra az Európai Unió, de még nem dőlt el, hogy pontosan mikor. Milyen feladatokat kell még megoldani? Ki következhet ezután? A bővítés jövőjéről Elmar Brok EP-képviselő és Jerko Rošin beszélget.

Fókuszban: A következő a sorban

https://api.multimedia.europarl.europa.eu/documents/20125/15064253/M001-0010-HU.srt

Köszöntöm a nézőket, ez itt a Fókuszban.   Szlovénia egy év után lehetővé tette,

hogy Horvátország újrakezdje   az EU-csatlakozási tárgyalásokat.

Az ország már majdnem   kész a belépésre,

de vannak még megoldatlan gondok,   például az igazságszolgáltatásban.

Mikor fog Horvátország   belépni az EU-ba?

És Horvátország után a többi   balkáni ország is beléphet,

vagy be kellene zárni az ajtót előttük?

Mi lesz Törökországgal és a felvételét   most kérő Izlanddal? Mindjárt megtudják.

Horvátország EU-csatlakozását   és általában a bővítést

Ő az Európai Néppárt EP-képviselője.

Jó napot.   – Másik vendégünk Jerko Rošin

horvát parlamenti képviselő;   most érkezett Horvátországból.

Nemrégiben tehát Szlovénia,   az egyik szomszédos ország

még akadályozta Horvátország   EU-felvételét, egy éven keresztül,

mert először a Pirani-öböl   vitáját akarták rendezni

– ez a nemzetközi vizekhez való   hozzáférés körül forog.

Aztán tavaly szeptemberben a két   kormány beleegyezett, hogy újrakezdjék

a tárgyalásokat, és addig is   tárgyalnak a Pirani-öbölről.

Megoldódott? Ha igen, hogyan?   El tudná magyarázni a helyzetet?

De ez olyan, mint a köd.   Van, ami a köd miatt nem látszik.

Most, hogy feloszlott a köd,   megláttunk egy csomó dolgot.

November 4-én Stockholmban aláírtunk   egy választottbíráskodási megállapodást,

aztán azt a horvát parlament   ratifikálta is.

Ezt a megállapodást a jövőre nézve   elfogadhatónak tartjuk.

Megnyitja az utat a jövő felé,   a tárgyalások felé.

És szlovén oldalról is eldöntöttnek   tekinthető a dolog?

Azon gondolkoznak, hogy népszavazást   tartsanak-e a kérdésről.

De korábban megegyeztünk, hogy   választottbírósági eljárás döntsön,

és a jövőre nézve ebből indulunk ki.

Elmar Brok, ön szerint Horvátország   gyorsan beléphet az EU-ba?

Szerintem igen, és az EP-ben   úgy gondoljuk, hogy

a tárgyalások 2010-ben lezárulhatnak.

Remélem, hogy a bilaterális problémák   nem fognak nagy szerepet játszani.

Tehát ahogy meggyőztük Szlovéniát…

illetve Olaszországot a szlovén belépés   kapcsán ugyanebben az ügyben…

Azt hiszem, Szlovéniának ugyanazt   kéne tennie, amit Olaszország tett.

Megoldást kellene találnia, mert egy   ilyen két ország közötti probléma

Nem csak a Pirani-öböl kérdése   okoz problémát.

Vannak más gondok is, főleg   az igazságszolgáltatás terén.

Vannak tehát problémák. Hogy állunk   ezekben a nehéz kérdésekben?

Talán kezdje Rošin úr, aztán Brok úr.

Mindent megteszünk   a megoldás érdekében,

igyekszünk megnyitni   a két hátralévő fejezetet.

és vannak, amiket most fogunk   majd megnyitni.

Az igazságügy például az egyik   legnehezebb fejezet lehet.

Brok úr, ön mit gondol, az EU-nak   ebben most szigorúbbnak kellene lennie?

Románia és Bulgária végre belépett,

de nem oldódott meg minden   igazságtalanság.

Szigorúbbnak kell lennünk.   Ez a legutóbbi bővítés tanulsága.

Fel kell ismernünk, hogy a bővítéshez,   de az ország saját fejlődéséhez is,

kell egy működő közigazgatási   és igazságszolgáltatási rendszer.

Ez rendkívül fontos, nem azért,   mert az EU-nak ez a vágya, hanem azért,

mert kell az ország   további fejlődéséhez.

Ezért hiszek a horvát kormány   álláspontjában, akik azt mondták:

„Minden lehetőt megteszünk   ennek a célnak az elérése érdekében”.

Úgyhogy ez nem jelenti azt, hogy   ne zárhatnánk le a tárgyalásokat jövőre.

Igen, először is saját magunk miatt   kell megtennünk. Egyetértek.

De az igazságszolgáltatás ilyen   komoly reformja esetén idő kell

a mentalitás megváltoztatásához is.   Nem csak új törvények kellenek.

Nem csak idő kérdése; azon is múlik,   hogy az emberek képesek-e rá.

Hogy elég ember   felismeri-e a problémát,

de elég sokat elértünk, főleg idén.   Sok mindent elértünk.

Nézzük meg horvátországi   riportunkat.

Arról szól, hogy megosztott   a horvát társadalom:

vannak, akik támogatják a csatlakozást,   mások hevesen ellenzik.

A 25 éves Emina egy olyan   szervezet tagja,

amely a horvát fiatalok   jogaiért kampányol.

Juraj 34 éves,   egy civil szervezetnél dolgozik.

Az ország polgárainak   megbékéléséért kampányolnak.

Egyre euroszkeptikusabb vagyok.   – Támogatom a belépést.

Jurajjal Északkelet-Horvátországba,   Vukovárra megyünk.

Az épületeken még látszanak az 1990-es   évek délszláv háborújának nyomai.

Vukovár az itteni erőszak miatt   tett szert szomorú ismertségére.

a horvátok és a szerbek együtt élnek   itt, de nem feszültségek nélkül.

A vukovári szerbek egyféle   gettóba kényszerültek,

fizikailag nem, de   lelkiállapotukban igen.

Vukováron a horvátok és a szerbek   óvodás koruktól külön élnek.

Juraj 2003 óta kampányol azért,   hogy a városban legyen vegyes iskola.

Ez lenne az iskola helye,   amiért annyit harcolt.

Itt mindenféle etnikumú gyerek   ugyanazokra az órákra járna,

Ha működő közösséget akarunk, akkor az   embereknek együtt kell működniük,

ismerniük kell egymást és minden csoport   tagjainak barátkozniuk kell egymással.

Ez nem csak szimbolikus igény,   hanem nagyon is valós igény

egy befogadó, működőképes   társadalom iránt.

A megbékélésért dolgozó aktivista   szerint Horvátország EU-csatlakozása

és az európai értékek erős üzenetet   adhatnának a horvát politikusoknak.

Az EU-nak egyértelműbben kellene   üzennie a horvát kormánynak.

Ha integrálódni akartok külföldön,   integráljatok otthon is.

Sok horvát politikus az EU-ba   beilleszkedne,